opportunity :: 2009. április 15., szerda, 19:53:55 :: 17 komment
dialogue

Váci utca. Nézem a nőt. Az visszanéz. Örvendek. Odalép hozzám a barátnője, és sokat sejtetően kérdezi:
- Szia, nem tudod, merre van a Régiposta utca?
- Köszönöm, nem.
- Most mit köszönsz, he? Csak egy kérdés volt!
 
 
Panna
2009. 04. 15.
20:17:36

ők itt az egzotikus kéregetők. már fényes nappal is próbálkoznak? ráférne az utcára a lomtalanítás. (szórólapokat nem tukmáltak rád? azoktól tudok igazán kiakadni. lassan két méterenként állnak)
message
2009. 04. 15.
20:46:03

Egy ismerősöm megkérdezte az utcán egy nőtől, hogy mennyi az idő, és a nő azt mondta háromezer.

Én elveszem mindegyiktől a szórólapot, nem törik le a kezem tőle. Miért ne lehetnék kedves, az csak egy papír, nem pénzt kér, hanem azt, hogy fogadjam el.
Panna
2009. 04. 15.
20:52:48

ha tudod, hogy mindegyiknél ugyanaz van, és minden reggel-este 3-4 ilyenen mész keresztül akkor is? de a fő indokom, hogyha nem akarok vásárolni, akkor minek szemeteljek (ennyit)?

a hajléktalanoknak is szoktál pénzt adni akik azt hazudják, hogy a szállón kirabolják őket?
Mage
2009. 04. 15.
21:10:02

Én viszont nem veszem át a szemetet (szórólap) senkitől. Úgy értem, senkitől, D-s kosár alatt.

Legutóbb krisnás nő állt az utamba: "Csak egy nagyon egyszerű kérdést tennék fel."

A jó anyád sértegesd.
Panna
2009. 04. 15.
21:21:54

hát igen, őket sem a Radnai válogatja.
message
2009. 04. 15.
21:42:32

Ők ezzel keresnek pénzt, és mint mondtam, nem arra kér, hogy pénzt adjak, mint a hajléktalanok, hanem arra kér, hogy azt a papírt elfogadjam.

A hajléktalannak kiflit adok és májkrémet.

Lehet, hogy szemetelés, de az én kezemből legalább tényleg a kukában landol.
Panna
2009. 04. 15.
21:50:17

ők ezzel nem keresnek, nem az alapján kapják a pénzt, hogy mennyit osztanak ki. de ebbe már biztosan te is belegondoltál, csak empatikus akarsz lenni, és ez elnyomta az észérveidet.

nem vágták még hozzád? cigin és pénzen kvül nem nagyon vesznek el semmit..
message
2009. 04. 15.
21:57:55

Valamit csak kapnak érte, hát hülyék lennének ott állni és becsületesen, egyesével osztogatni szét mindet.

Még nem, de láttam olyat, hogy kartonra írva koldult ételért és mikor a nő megkérdezte, hogy kér-e félkiló kenyeret, akkor elküldte a picsába.
Mana
2009. 04. 15.
22:03:01

message: szerintem leginkább óradíjban osztják - esetleg jutalékkal ha sok ment el, de nem teljesítményre.
(Ez esetben nyilván egy tömbben landolnának a kukába.)

Ha viszont minden ember minden nap elvesz egy cetlit, hogy aztán rutinból a kukába dobja, az egy kisebb erdő per nap.
Sandy
2009. 04. 15.
22:09:21

Dublinban láttam egy koldus előtti dobozra írva:
min. 1 EUR
mr.
2009. 04. 15.
22:41:13

általában darabra osztják. a megrendelő - valami pr bisz-basz vállalkozás - szerződés köt pár önkéntessel (leginkább "zsebszerződést") vagy egy ember/diák kereskedő céggel, hogy x darabot szét kell szórni legfeljebb y idő alatt. ha előbb szórják szét, akkor előbb végeznek. tehát adott idő alatt többet keresnek. azaz, ha elveszed tőle, akkor segítesz neki.
a maradékot (ha marad) visszaszállítják a pr cégnek, akinek gondoskodnia kell a megsemmisítéséről. (maradék esetén kevesebb pénzt kap a szórogató, de ritka a maradék, mivel statisztikákból jó közelítéssel tudják, hogy adott témából hol, mennyi megy el)
a pr cég alkalmaz ellenőröket (vagy ügynököket, ha jobban tetszik), akik figyelik, hogy valóban emberek kezébe és nem a szemétbányába landol a papír. bár néhanapján előfordul ilyesmi, de ha kiderül, akkor az a cég/ember többet az életben nem kap ilyen melót. szóval, nem nagyon éri meg eltüzelni a szórnivalót.

órabér nagyon ritka esetben van. általában csak exkluzív bemutató anyagoknál (pl. luxus autómárkáknál, ékszer reklámoknál). ezeknél komoly napidíjas, hivatásos hostessek osztogatnak, és nem a régiposta utcában.

és hogy honnan? veesetek meg, rúgjatok belém, de egyetemi éveim alatt magam is szórólapozással, kárpótlási lapok javításával, meg teherautó rakodással kerestem a benzinre, bulira, csajokra valót.
Sandy
2009. 04. 15.
23:45:34

mr, mire ez az öntépés? Én sót rakodtam ki vagonból 35 fokban, 24 tonnát egy barátommal. És? Csóró volt az ember, az átkosban ún. szociális ösztöndíjat nem volt pofám kérni, volt arra bőven jelentkező, valamiből élni kellett. De mosogattam is konyhán ebédjegyért. Már lekopott a kezemről az a zsír. És nagyon kedvesek voltak a konyhás nénik, maguk közé fogadtak és mindig nagyobb cubákot kaptam.
Mage
2009. 04. 15.
23:49:20

mr. azért tépi magát, mert az összes ismerősöm közül őt zavarja leginkább, ha beadnak neki az ablakon át pár szórólapot.
mr.
2009. 04. 16.
00:00:35

Sandy: csak arra próbáltam célozni, hogy lehet még ember egy osztogató is. itt egy picit olyan osztogatóellenes a hangulat.

a papírt elvenni nem kötelező. én sem szoktam. sőt, rutinosan kerülök el minden osztogatót.

Mage: nem adnak be. esélyük sincs rá.
az ablaktörlő alá rakottakat viszont rühellem. azért csuklót törnék. nemrég több mint egy hónapba tellett leáztatni a szélvédőről a vegytintát.
Sandy
2009. 04. 16.
00:50:46

mr, vágom. Most azon gondolkodom, hogy a papír mint matéria zavarja az embert, vagy maga a tény hogy valamit rád akarnak sózni. Mindez pedig annak okán, hogy egy ideig egyedül maradtam az informatikán, és így a spam-filteren fennakadt napi kb 1500 levelet nekem kell szortíroznom. És nagyjából egyesével meg kell mindet néznem, mert fontos angol meg német nyelvű ajánlatkérések, felhívások is jöhetnek olyan topiccal, mint a virtigli spamek szoktak. És a 20. táján mindig az egekbe szökik a vércukrom. A Földön nincs annyi Viagra és kamu diploma, Britney-mell, és Jolie-fogyasztó csodaszer, amennyiről boldogan hírt adnak.
Jerry1022
2009. 04. 16.
01:16:42

Pesten ösztönösen én is átveszek majdnem minden szórólapot amit felém nyujtanak. Én azzal nem vagyok kevesebb ha történetesen átveszem és zsebrerakom. Ha hosszan utazok akkor általában még el is olvasom. Aztán rendszerint a táskámban landol (szemetet csak ott ürítek ahol lakok. Nem tudom miért, de rágót se szívesen dobok ki közszemetesbe. Papírcsomagba be és otthon kuka.)


Viszont egyszer jól jött ez a szórólapelvevős ösztönöm. Haladtunk barátnőmmel a vonathoz. és a keleti melleti aluljáróban nyujtottak felém valamit. Ösztönösen nyúltam érte, oda se nézve de az illető nem engedte el. Odafordulok, egy nagyon tündéri, barnaszemű mosolygós lány volt, és sima A5ös füzeteket "árult", nem sok sikerrel (tekintve hogy alig fogyott a füzetcsomagból). Ha jól emlékszek 200 Ft volt az értéke, ami természetesen valamiféle gyermekeket támogató szervezethez vándorol. Viszont én egy ezrest adtam neki mert tényleg nagyon bűbáj volt; és mondjuk kicsit sajnáltam, hogy ott volt barátnőm ^^
andrás
2009. 04. 16.
13:40:07

Szórólap ellen egyszerű a védekezés. Járjatok zsebre tett kézzel!

=> Regisztrálni jó <=