bath :: 2009. május 30., szombat, 19:16:26 :: 25 komment
Annyian dícsérik, gondoltam, kipróbálom a fürdést (zuhanyzás helyett), mert csak gyerekkori emlékeim vannak róla, és ki tudja, mit mulasztok el.
(Na jó, a jelek szerint elkaptam a mexikói sertésinfluenzát, és hirtelen nem volt rosszabb ötletem.)
Rákészültem rendesen, meleg víz, habfürdő, még a mosógépet is kikapcsoltam, ne zúgjon ott.
Beleültem a kádba.
Ez valami fantasztikus. Nem lehet szavakkal leírni. Először is, ott az a sok víz. Az ember fekszik benne. Legalábbis az ember egyik fele. Aztán, van hab. És lehet nézni a füstölőt. Ahogy száll a füst. Az nem semmi. (Legalább nem olyan ijesztő, hogy köhögök). És még ott az a sok ruha a szárítón. Nem is tudtam, hogy ennyire telepakoltam néhány hét alatt. Hogy nem szakadt még le?
Három perc után azért már nem élveztem annyira. Úristen, a tengerparton egy hétig ezt kell csinálni. Illetve nem, ott még úszni is muszáj.
Komolyan mondom, az ellenségemnek se kívánnám.
(Lehet, az a baj, hogy nem gyújtottam meg a gyertyákat. Gondoltam, sok lenne elsőre.)
bonus content
2009. 05. 30.
23:20:31
2009. 05. 31.
01:39:26
2009. 05. 31.
17:35:50
2009. 05. 31.
23:35:36
2009. 06. 01.
17:26:28
2009. 06. 01.
18:40:42
Valamint életem egyik legjobb reklámszövege is kapcsolódik a fürdőkádhoz, a Penthouse-ból. Egy régimódi kádban üldögél egy szemmel láthatóan elalélt pár, az összes bútor két hangfal a polcon - ezt reklámozzák.
"It's your business what you do in the privacy of your bathroom. What you listen is ours."
2009. 06. 01.
20:50:40
2009. 06. 01.
21:51:03
2009. 06. 02.
06:33:59
2009. 06. 02.
13:50:54
2009. 06. 02.
22:55:11
én szeretem a kádat is lazításnak, de azért saját kedvenc kádfürdőzésem: beúszni a tengerbe két-három kilométert, valami csendes, hajó és strandoló mentes környéken, felfeküdni a vízre és aludni 20-30 percet. távol minden zajtól, nyüzsgéstől. garantáltan kikapcsol és felfrissít. persze ezt csak teljesen szélmentes napon, csendes felszínnél lehet megtenni. és nem árt ha van a közelben egy tenger is.
2009. 06. 03.
00:55:35
2009. 06. 03.
01:35:26
2009. 06. 03.
02:33:53
azokon a környékeken, ahol emberre is veszélyesebb cápafajok élnek, pl. ausztrália, dél-afrika, általában nem olyan a tenger, hogy csak úgy kifekszel a tetejére. (meglehetősen hullámos)
néhány apróságtól eltekintve, nagyjából az egyetlen veszélyes dolog, ami a tengerben történhet veled a leégés (könnyebb leégni, mint a parton), meg a medúzacsípés.
2009. 06. 03.
09:56:07
2009. 06. 03.
11:12:58
A cápa jön-nem jön kérdésre nem a cápa viselkedése a válasz. Akinek jön, annak jön a Balatonban is. Vagy inkább egy tíz méteres óriáspolip, vagy maga Cthulhu ránt a mélybe, oda, ahol hatalmas üveg és acélpengék vannak, és borotvaéles peremű, nukleáris szennyet árasztó acélhordók.
Úgy vettem észre: van, aki a racionálistól fél és van, aki az irrecionálstól. Még nem találkoztam olyannal, aki ne választott volna magának (biztos akad ilyen, majd 7 milliárd emberből). Tipikus kérdés, hogy ha átmész a temetőn éjjel, a halottaktól félsz, vagy a sírrablóktól.
2009. 06. 03.
11:29:17
Ez valahol a kettő között lehet - irracionális egy ekkora vihar, de mégis volt.
2009. 06. 03.
12:30:32
2009. 06. 03.
14:41:40
Sírrablóktól.
2009. 06. 03.
15:14:52
Cthulhu-ról pedig gondoskodnak a CoC karaktereim.
2009. 06. 03.
15:22:17
Sandy: a gesztenyefa nagyjából az óriáspolippal játszik egy csapatban.
2009. 06. 03.
17:51:09
a két ok közül, amik miatt nyugdíjas koromra hagytam az lsd fogyasztást, ez az egyik. mármint az ilyen vízióim.
2009. 06. 03.
19:20:59
2009. 06. 03.
19:30:48
szóval életem nagy részét (a munkámat) félelemben élem le, a cápák közé, tenger alatti barlangokba, roncsokba, sziklaszirt fokára, pár ezer méterrel a föld fölé a levegőbe, temetői sétára én kikapcsolódni, szórakozni járok.
2009. 06. 04.
10:43:38