olimpics :: 2010. október 11., hétfő, 01:27:12 :: 0 komment
dialogue
- Olyan volt a moszkvai olimpia kabalája is.
- Nem emlékszem rá.
- Mert abban az évben születtél. [...] Küldtem neked olimpiás maciról képet.
- Egyidős velem?
- Igen. Nézd meg.
- Úgy néz ki, mint a gyerekkori macim. Nekem is volt ilyen.
- Tényleg?
- Meg volt egy nyuszi és egy törpés párna. Elő kellene keresni őket.
- Anyukádnál vannak?
- Nem, inkább mégsem nézem meg. Kiborulnék. Most is összeszorult a gyomrom.
- Miért?
- Nem biztos, hogy megvannak még. Rossz érzés lenne szembesülni azzal, hogy eltűntek.
- Az anyukák őrzik az ilyet.
- A legrosszabb mégis az lenne, ha látnám őket. Attól borulnék ki igazán.
- Attól miért?
- Mert arra emlékeztetne, hogy egyszer régen gyerek voltam, és már nem vagyok az.
- És az miért baj?
- Mert arról az jut eszembe, hogy meg fogunk halni.
- Hogy érted?
- Előbb-utóbb.
- Nekem erről nem ez jut eszembe.
- Igazából már attól ki vagyok kiborulva, hogy fel kell hívnom a webdesigneremet, és elmagyarázni neki, hogy mi az az sRGB és mi az az Adobe daylight 65 color profile, mi köztük a különbség, és hol tudja megnézni az egyes képek színprofilját, és mivel dolgozunk a webre. Ami az idegeimnek bőven elég lenne egy napra. És akkor még ez is.
bonus content