to the source :: 2013. február 20., szerda, 22:40:35 :: 0 komment

Létezik Kollektív Nő. És létezik a Kollektív Férfi.

Mihelyst kellően mélyre fajul a kapcsolat, a másikon keresztül kommunikálni kezdesz a felsőbb énnel. A felsőbb én mindig ugyanaz, Éva és Ádám. Az aktuális körítés a párod.

Onnan tudod, hogy a felsőbb énnel beszélgetsz, hogy a kommunikáció természetessé, egyenessé és időtlenné válik. Az időtlenség a biztos jel.

Azt hiheted, hogy ráhangolódtál a másik személyiségére, lényére és rezdüléseire, és tényleg, ez vele jár, csakhogy valójában nem hozzá beszélsz, hanem Ádám beszél Évához. És Éva beszél neki vissza.

Az is lehet, hogy a Teremtő női, illetve férfi oldalával társalogsz. Már amennyit jelen állapotodban eléd gondolt rakni magából.

A másik ember ilyenkor a Kollektív Férfihoz illetve Nőhöz vezető csatorna.

És amikor - esetleg rémülten - arra eszmélsz , hogy azt, aki számodra épp a legfontosabb, összekeverted valakivel korábbról - nem is elszólás vagy névcsere történt, csak elsuhanó, különös érzés, de ja vu -, nyugodj meg: bizonyos értelemben a két személy ugyanaz az egy.

Mindez nem azon múlik, milyen régóta vagytok együtt, vagy mennyire szereted a másikat. Nem feltétlen azzal működik a legjobban, akit a legjobban szeretsz. Azzal függ össze, hogy mennyire vagytok kompatibilisek egymással mint nő és férfi. Amikor valakivel két perc után úgy érzed, öröktől fogva ismeritek egymást, az pontosan ezért van. Egymás számára tiszta kapcsolódást jelentetek felfelé és befelé. Még akkor is, ha soha többé nem találkoztok ebben az életben.

Kellően ellazulva, mélyen egymás szemébe nézve láthatjátok az egész történelmet.

Bár úgyis csak ugyanazt csináljuk évezredek óta.

Helló.

/ Azt nem tudom, hogy létezik-e Kollektív George Michael. Akinek van kedve, járjon utána nyugodtan. /