medicine :: 2021. július 30., péntek, 23:39:10 :: 0 komment
Ma odajött hozzám a gyógyszertárban egy nő. Bevásárlókocsit tolt, nagyot, széleset. Én egy keskeny folyosón álltam, ahová alig fért be a kocsival. Megoldotta, hogy odajöjjön.
Svájci némettel kezdte, amit nem értettem. Úgy tűnt, fontos, amit mond.
Próbálkoztam némettel. Nem tudom, miért. Angollal szoktam kezdeni. Ma a német jött.
Azt mondta, hogy milyen szép, amikor valaki magas, és emellett egyenes a tartása, és én magassarkúban gyönyörű vagyok.
Ezt, így.
A beszélgetés két perc lehetett, és legalább tíz mondat, mert lassú és egyszerű némettel beszélt hozzám, hogy értsem.
Rászánta az időt, és elmagyarázta a bókot, amit adott nekem.
Elköszöntünk egymástól, és elment. Talán nem is kellett neki semmi abból a sorból.
Rajtam az egyik cipő volt, amit láthattatok, az egyik fényes bőrnadrág, és egy rövidujjú póló. Egy nagymellű, félmeztelen nő van rajta, aki megmarkolja a tépett ruhája maradékát azért, hogy azt is letépje magáról. Ajándékba kaptam.
Gondoltam, elmesélem.
bonus content