Mage
vibrations
Mage: space news :: Nyssa, a térképekkel kapcsolatban még ki kell találni...
Nyssa: focus :: Érdemes figyelembe venni, hogy a megoldások tárháza...
Mage: deeds :: https://www.youtube...
Cya: endure :: Ááááá:DDD https:...
Mage: it's coming :: Lehet, hogy nem olyan kontextusban kellett volna odaadni...
Cya: space :: Én azt látom ezen a képen, hogy ha túl kerekre hízunk...
Cya: solutions :: Klaus elégedetten hátradőlt. Ma is tettem valamit a...
Mage: you came too early :: Adja magát.
Mage: merge :: Miért szerkeszteném? T... nem tudod, miért raktam...
Mage: target practices :: https://www.bbc.com...
Mage: you’ll meet again one day :: https://www.theguar...
Mage: the reason :: Dina olyan döntéseket hozott, amelyeket könnyebb elfogadnom...
timewaves
2024 / 12persistence
bonus content
2012. 09. 20.
08:59:10
2012. 09. 20.
14:09:12
Egyszer írtam, hogy a lélektépően reménytelen szerelem is százszor jobb annál, mint amikor semmit nem érzel.
És most olvasok egy könyvet, amely arról szól, hogy rendszeres érzelmi ingerek hiányában sorvad a lélek, sorvad a test (biológiai értelemben), és közeledik a pszichózis.
A patkányok egészségesebbek lesznek és tovább élnek akkor, ha simogatod őket. És akkor is tovább élnek, és egészségesebbek lesznek, ha áramütésekkel bántod őket időnként, mint ha nem teszel velük semmit, ha nincsen semmilyen inger.
Azok a rabok is rettegnek a magánzárkától, akit a többiek odakint bántanak.
Másfelől meg Isten nem fogdos folyton. Más dolga is van veled. Azokra a szép pillanatokra gondoltam, amikor kizuhansz az időből. Amelyek beléd égnek.
2012. 09. 20.
16:25:59
Boldog szülinapot kívánok!
Micimackót kéne olvasnod. Nincs benne semmi különösebb bölcsesség, csak a hétköznapi bizalmas elfogadás.
:-)
Az idő múlásának nagyon fontos eredménye a tapasztalás.
Ha eredménytelenül telik az életünk az sajnálható, ha élünk akkor örömmel teli.
A saját sorsunkat magunk irányítjuk.
A szerelemről nem sokat tudok, mert a gyermekeim korán születtek.
"Szülőnek lenni" érzés a termékminta:-)
2012. 09. 20.
22:37:18
jó rég írtam ide bármit is, pedig a te blogod olvasása -és hozzászólásokkal kísérése- az egyik legklasszabb módszer, hogy visszahúzzam magam a léggömb zsinórján a racionális irányba, a föld felé. ezt kifejezetten bóknak szánom, mivel a puszta szellemi gravitáció ehhez általában kevés, ráadásul mostanság nem is tombol valami nagyon idehaza. ugyanezen kacsaúsztató felhajtó ereje pedig nem a tömegem által elfoglalt izét szorítja ki, hanem éppen engem, na mindegy, érted, hogy mit akarok mondani.
de most azért írok, mert gyanúsan sokszor fordul elő Isten a te fogalmazásaidban mostanság. tudod, hogy én hogyan állok ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban, úgyhogy nyilván nem lepődsz meg a kérdésen: történt valami? életre kelt valamelyik festményed, és mégsem tűnt szimpatikusnak végül? vagy csak belenyugodtál a rezsim dialektusába (ezt nehezen hinném)?
vagy pedig te itt mindenkit diablóvá teszel.
szerintem különben ez.
kiváló tisztelettel marad híved
VA
2012. 09. 21.
08:42:45
Én úgy érzem, a fél életünket azzal töltjük, hogy a szerelmet és Istent keressük, a másik felét azzal, hogy megpróbáljuk eltaszítani magunktól őket.
Meséltem neked egy sebészről, aki az élete felét azzal tölti, hogy keresi magának a szerelmet, amit egyszer eltaszított.
Ezt Rafinának mondom, hogy szült két gyereket, és még így sem találta meg az ő Istenét és angyalait.
Szóval keresi tovább. Olyan neki ez, mint a morfium. Meg lehet bele őrülni. Meg is kell.
Ha a szerelem Isten termékmintája, akkor sajnos a Mennyországban nem jeleskednek a használati útmutatók készítésében.
2012. 09. 21.
09:27:56
Az utóbbi időben, úgy érzem, lepakoltam magamról néhány dogmát. Ez kötetetlenebb irányba terelte a Vele való kapcsolatomat. Örülök neki. Hogy a másik fél mennyire örül ennek, arról azt tudom mondani, a Neki reakcióideje az, ami mindig is kötetlen volt.
2012. 09. 21.
09:56:49
A parfümgyár egy kicsit még odébb van.
Vegyük úgy, hogy a szerelem egy alma. Az őrült keresés nem azonos az almával.
Az őrült keresés a következőkből áll: őrület, keresés, csapkodás, destrukció.
Az alma alkotóelemei: piros héj, fehér hús, barna magvak.
Hát nem sok hasonlóságot látok a kettő között. (Klasszikus példa az őrült keresésre: link az első másfél perc)
A morfiumos példád akár találó lehetne. A különbség, hogy a morfiumból egyre több kell, és egyre kevésbé leszel tőle boldogabb. A piros almából elég lehet akár egy, ha nem rohad meg. Többet is kaphatsz belőle életed során. Igen, terem másik, ha az előző elgurult vagy elhajítottad, és az egyetlen képesség, amelyre szükséged van, hogy kézbe tudj venni egy új almát.
Nem mindenki képes erre. Klasszikus példa Piton professzor a Harry Potterből (spoiler), aki leállt élete első almájánál, amely alma nem is az övé volt, hanem két másik emberé. Piton egy tapodtat sem tágított tőle. Kézbe nem vehette. Minden bizonnyal potyogtak mellette az almák, ő észre sem vette a többit. Annak az egynek a magját, az abból felnövő facsemetét rugdosta élete hátralévő részében. Nem akarta igazán kitörni, csak rugdosni. Végül életét adta abból az egyetlen almából felnövő fáért. Valahol hősies. Valahol rögeszmés. Mindenhol destruktív.
Az almát a napfény növeszti, nem a fa.
Az emberen múlik, hogy mihez kezd vele. Illetve kettőn. Néha hármon. Az almát különböző irányokból eltérő erősséggel sütötte a nap. Van, hogy az egyharmada zöld maradt, kétharmada lett piros. Van olyan is, hogy csak az egyik fele piros.
Ha mindkét oldala piros, azt nem szokás gurigatni. Jó nagy hülyeség, ha mégis. Ami ezután következik, mint már mondtam, az nem az alma.
2012. 09. 21.
10:36:19
Szüretre se nagyon érdemes járni, főleg, ha van otthon saját. A szüretnek hamar vége van, és minden almát le kell adnod. Azt se fogod tudni, melyik melyik. Mennek a levesbe. És félzölden kell őket leszedni.
Ha mégis odamész, lopd el a legpirosabbat, és gyorsan tűnj el vele a hátsó kijáraton. A kosaradat hagyd ott.
2012. 09. 21.
10:46:22
2012. 09. 21.
12:19:54
Ellenben a szerelem tagadhatatlanul behalozza a Foldet, nincs lelek, mely ne erzett volna szerelmet akar egy masik leny, akar egy allapot, eszme stb.. irant. S ebbol a szempont viszont talalo az alma hasonlat...
...vegyuk alapul pl. az irodalmat: Andrade irt egy Alma cimu novellat...a novella elodje a francia fabilaux. Parizsban talalhato az Alma Bridge, es ha mar hid, kell hozza folyo is. Mondjuk az Alma folyo Ukrajnaban. De van rengeteg Alma nevu varos az USA-ban, Del-Afrikaban, Uj-Zelandon...es meg sorolhatnam.
Egy szo, mint szaz: az alma korulvesz bennunket, s olykor a legvaratlanabb pillanatban "csap le". Teszem azt egy buszmegalloban hajnali fel 1-kor...
2012. 09. 21.
12:44:45
A termékminta a teremtő erőből, a mindent elsöprő akaratból és bárkit megszelídítő szeretetből.
A legerősebb érzelem, amit valaha éreztem az velük kapcsolatos.
Ők ketten váltották ki belőlem a legeket szinte minden téren.
Ezért gondolom, hogy számomra kettejük által generált érzelmeim és képességeim adnak termékmintát Istenből.
Senki más ilyesmit belőlem kihozni nem tudott és nem fog tudni.
Mert életem legnagyobb fizikai erőfeszítése révén jöttek a világra és éltem legnagyobb egyéb teljesítményei által nevelkedtek fel.
Szerencsém van, mert okosak, szépek, egészségesek.
Nem gondolom, hogy ők életem egyetlen teljesítménye. Most, hogy már tőlem függetlenek sem érzem értelmetlennek a napjaimat.
Voltak és most is van fontos ember rajtuk kívül is az életemben.
Simán el tudom képzelni, hogy egy másik ember, eszme, valami, iránt érzett szerelem is hasonló lehet csak arról nem tudok semmit.
2012. 09. 21.
16:23:51
Számukra bizonyos szempontból te vagy a teremtő.
Egyszerű dolgok ezek.
2012. 09. 21.
19:48:30
Ők tettek engem azzá, ami vagyok.
A teremtő erő bennük van.
Ha Isten a termék, akkor a gyermekeim a termék minta.
A saját képmására teremtette az embert.
:-)
2012. 09. 21.
20:53:57
Ezek a dolgok - szerelem és teremtő erő - optimális esetben a gyerek és a szülő között két irányban zajlanak.
Optimális esetben a kettő közül az egyik titokban marad, és teljes életet lehet élni mellette.
2012. 09. 21.
21:05:15
Végül is, azt hiszem úgy 35 éves korom körül sikerült elvarrnom, az addig szenvedett és ismert szálakat. Ma már úgy érzem minden rendben.
A srácok addigra már kiskamaszok voltak. Lehet, hogy nem volt minden optimális.
(az apátlan családról is csak sokára derül majd ki, hogy jó volt-e)
Meglátjuk, hogy velük mi lesz.
De te és én már tudhatjuk, hogy körülöttünk mi volt a helyzet és most optimálisak-e a körülmények:-)
Ha úgy érezzük, hogy valami nincs rendben a fejünkben kell rendet tenni.
A könyv, amit olvasol épp erről szól:-)
2012. 09. 21.
22:07:15
Illetve, ha a lánynak nincs - látható - apja, még mindig ott van a nagyapa, mint opció.
2012. 09. 22.
09:28:48
A fiacskám három éves korában engem akart elvenni feleségül.
Nem hiszem, hogy az érzelmei ugyanolyan összetettek voltak, mint
azoknak a férfiaknak, akik idősebb korukban akartak hasonlót.
Az biztos, hogy párnak azt választjuk, aki reményeink szerint minden igényünket kielégíti.
De a választás során elvonja a figyelmünket egy csomó más dolog.
Aztán mikor már tisztán látunk meggondoljuk magunkat.
2012. 09. 22.
13:06:35
(Mert nem olvasták a blogomat.)
A szülői minta bennük marad. Figyeld majd meg a párjaikat.