vote :: 2010. április 09., péntek, 20:14:05 :: 104 komment
politics

Ritka súlyos érvvel találkoztam ma a megalkuvás ellen, már ami a párkapcsolatot illeti. Ismét bebizonyosodott, hogy az öltözködés elsősorban nem pénz kérdése. Ízlés kell hozzá - és sok torna is.

El is késtem az évi első tüntetésről.

Úgy értem, számomra első. Télen csak a lúzerek tüntetnek. Hideg van, fúj a szél, és a kabátra a fáklyáról rácsöpög a paraffin. (A paraffin az, amit az általános iskolai tananyagra kevésbé fogékony társaink viasznak neveznek.)

Tavasszal tüntetni jó. Legalábbis régebben jó volt. Ha szép zsidólányokat akart látni az ember, két dologra kellett csak figyelnie: hogy eljárjon tüntetésekre, és hogy ne legyen jobbos.

Úgy tűnik, elfáradt ez a generáció. Nem voltak ott, csak a nyuggerek.

Tehát hamar hazaértem volna, ha nem elegyedik velem beszélgetésbe Bokros Lajos. Azt ígérte, hogy az MDF bejut. Mondtam neki, tartok attól, hogy rájuk szavazok. Nagyon nem szeretnék, higgye el. Részben az országos listás balhénak köszönhetik a voksomat -  az MSZP többször, antidemokratikusan ellenük szavazott -, úgyhogy húzzanak bele. Kérdeztem, mik a tervei, azt felelte, hogy a liberalizmus és a konzervativizmus remekül megfér egymással.

Gondolom, úgy értette, hogy ilyen kis helyen.

Érdeklődtem, hogy miért nem próbálkozott az MSZP-vel, mire ő, hogy azt kérdezzem tőlük. "A miniszterelnökcsere idején, ahogy a szocialisták lapozgatták a telefonkönyvet, az láthatóan kinyílt a B betűnél - Békesi -, szóval igazán közel jártak hozzá". Az utolsó lépés a legnehezebb. Még kávézni sem hívtak el, felelte Bokros Lajos.

Ahogy haladtunk a Szentkirályi utcán, ő megköszönte az egyik rendőrnek a biztosítást, és kezet nyújtott neki. A rendőr nem fogott vele kezet, amit pár lépéssel később a miniszterelnök-jelölt szóvá tett. Mintha csodálkozna ezen.

Ezek szerint nem csak velem van valami.

UI: Mindez megtörtént, méghozzá pontosan így. Kérek mindenkit, hogy menjen el szavazni. Szavazzon a Bánya Réme ellen. Már ha nem akar osztrákok nélküli monarchiában élni. Köszönöm.

hill :: 2010. április 06., kedd, 01:11:32 :: 134 komment

Azon gondolkodtam, vajon él-e olyan ember a Földön, aki tényleg élvezi, hogy felmászik egy sziklára.

Nekem már a céges, háromnapos csapatépítő tréning is felettébb gyanús. A nevezett esemény lényege, hogy ha minden a tervek szerint halad,  a résztvevőkkel három napon keresztül garantáltan nem történik semmi jó.

Egyszer jártam ilyenen, akkor is tévedésből: azt hittem, hogy még aznap este hazajövünk. Minden okunk meglett volna erre, mert a program abból állt, hogy kora reggeltől, éhgyomorra keringtünk Land Roverekkel az erdőben.

Ezen a mai napig csodálkozom, előtte ugyanis előfordult velem néhányszor, hogy erdőbe mentem  autóval. Kivétel nélkül minden esetben megbántam. Szerencsére hamar jött olyan részt, ahol kiszélesedett az út, és vissza tudtam fordulni. Ha mégsem, Budapest területén a legtöbb erdő gyorsan véget ér.

Más a helyzet vidéken. Arrafelé az erdei utakon sokszor nincsen aszfalt. Vannak viszont rajtuk hatalmas gödrök. A három, emberrel telepakolt autóból kettő kis híján felborult. Tehát csak majdnem. Így az autóval való felborulás helyét azóta is fájó űr tölti be a mindenáron átélni kívánt élményeim között.

Négycsillagos szállodában aludtunk. Erre egyetlen magyarázat létezik, mégpedig a kötelező és egységes csillagrendszer teljes hiánya. Vacsorára - a négycsillagos szálloda éttermében - mindenféle kérdés nélkül rántott sertést szolgáltak fel, és ha kértem helyette rendes ételt - amiért külön fizetni akartam -, akkor még beszólt a pincér is. Lehettem volna vega, arab, zsidó, allergiás is, vagy esetleg mondjuk vendég, és mivel nem volt rám írva, ezek közül pontosan melyiknek érzem magam, többen megkérdezték, beleértve a pincért (ezzel kizárva az utolsó opciót).

A társaságban egyedül én nem voltam a cég alkalmazottja. Azzal büntettek, hogy csak nekem nem adtak ajándék zseblámpát. Ez bennem mély nyomot hagyott több okból is.

Amit igazán abszurdnak érzek, hogy a többiek csodálkoztak és felháborodtak azon, hogy reggelente a nekik kellett felkelteniük.

Én minden tőlem telhetőt megtettem. Éjjel négyig beszélgettem a recepciós lánnyal. Aztán aludni mentem,  férje volt. Előtte még megengedte, hogy az irodában elolvassam az e-mailjeimet. Nem értem, miért lett volna baj, ha a borulási kísérletek idejére én a szállóban maradok.

Arra is tisztán emlékszem, hogy akkor, ott az erdőben kaptam életemben először MMS-t.

Visszatérve a mászásra, amikor leesik valamelyik, és mindkét lábát otthagyja a hegy lábánál, majd azon gondolkodik a kórházban, hogy két vagy három hónap múlva vágjon bele a következő experdícióba, és ilyenkor szóba kerül, hogy nem volna-e illendő duplán fizetnie a tébét maga után, akkor a válasz az, hogy a kérdező szégyellje magát, mert ezek a hulló-mászó emberek hazánk nevét öregbítik.

Einstein relativitás-elmélete óta tudjuk, hogy egy nagy sebességgel mozgó tárgy számára lassabban telik az idő, mint ahogy azt a környezete gondolná, arról azonban eddig nem hallottam, hogy egységnyi idő alatt az ország neve többet öregszik, ha néhány ember felmászik néhány hegyre, és lezuhan.

Már azt sem értem, miért fontos az, hogy a hazánk neve mennyire öreg. Milyen módon befolyásolja ez bárki életét? Ha éppen cselekszünk, ez teljesen lényegtelen, ha elmélkedünk, akkor vannak ennél ezerszer érdekesebb témák. A harmadik lehetőség -  hogy szex közben kinek vagy minek a nevére és életkorára gondol az ember - az inkább maradjon titok.

És végül, ha valaki azt hinné, hogy az ország nevének életkora a gyakorlati életre bármiféle áttételes hatással lehet, mert a többi ország a rólunk alkotott véleménye alapján kereskedik velünk, az téved. Az ilyen paramétereket manapság már a hitelminősítő intézetek és a piackutató cégek dolgozói állítják be, nem a hegymászók.

Azt gondolom, hogy teljesen indokolt volna eskü alatt számonkérni minden érintett szülőt, hogy a gyermekük szerintük mégis milyen okból mászik fel sziklás hegyekre.

2010 :: 2010. április 01., csütörtök, 23:03:47 :: 36 komment
fashion culture

Ti* normálisak vagytok?

Pusztán azért, mert valami aszexuális vagy velejéig gonosz ember kitalálta, hogy idén lapos balettcipő, zsákruha és térdig érő seggű nadrág legyen a divat, máris elment a józan eszetek?

Könyörgöm, még csak március van. Próbáljuk valahogy átvészelni az évet. Ennél jobban már nem tudom kivonni magam. Valahol ennem is kell. Csukott szemmel nem jutok el odáig.

Kezdjük az elején. Vegyük a biológiát. Ott van a szarka. Gerincesek osztálya, elvileg közeli rokon. Idézem a Wikipédiát:

"Előszeretettel gyűjti össze fészkébe a fényes, csillogó tárgyakat [...]. Megtanítható az emberi beszéd utánzására[...] Képes felismerni magát a tükörben, amit a fejlett éntudat jelének tartanak."

Ez az első három mondat a szócikkből. Világosan látszik, hogy a szarka ugyanazt tudja, mint a legtöbb ember, csak kevésbé hülyült el. Jó lesz példának.

Az emberi beszéd utánzásának haladó módjait egy másik bejegyzésben fogom tárgyalni.

A tükör, remélem, mindenkinek megy.

Maradnak a csillogó tárgyak. Elmondom, hogy van ez.

A fiú szarka összelop mindenféle csillogó tárgyat, és lepakolja a fészkébe. Odarepül a lány, és ha tetszik neki a gyűjtemény, szaporodnak. Ha nem tetszik, nem szaporodnak. Illetve az egyikük szaporodik mással.

Az ember esetén az emancipációnak hála akad egy különbség. Nálunk már mindkét nem gyűjti tárgyakat. A többi ugyanez.

Az emberi személyiségfejlődés fontos lépcsőfoka, hogy a szülőről leválni készülő utód maga választja meg viselt holmiját: a ruháit és az ékszereit. Teljesen érthető vágyról van szó, amely előbb-utóbb minden embert utolér. Éppen ezért van szükség a szigorú törvényi szabályozásra. A pozitív pedagógia teljes kudarcát látva természetesen kemény büntetésekre gondolok.

Addig is, amíg ezeket az életmentő törvényeket bevezetjük, gyorsan vegyük át: A természetből tudjuk, hogy a csillogó alapvetően szép. Csillognak a madarak. Csillognak a halak. Csillog a tenger, a drágakő, a szép szem. Az ápolt, egészséges kutya és a macska szőre is csillog. Nem beszélve a reggeli harmatról.

Nem csoda, hogy értelem is tud csillogni. Az értelem ugyanis szép. Csillogásának egyik alapvető jele az, hogy az illető nem hord szürke balettcipőt. Aki ilyet vesz fel, abban sajnos szikrányit sem csillog az értelem.

Vagy szaporodni nem akar. Ami majdnem ugyanaz.

Aki szeretne, az olvasson tovább.

Lentről indulunk. A szép lábbeli csillog. Lehet találgatni, miért. Mert bőrből van. Minimum. Ha sikerült megjegyezni, hogy csillogjon, akkor értelemben már elérted a szarka színvonalát. Bár fene tudja. Épp ezért, biztos, ami biztos, beszéljünk pár szót a magas sarkú lábbeliről, hogy van ez, mint van ez, mire kell nagyon figyelni elméleti és gyakorlati vonalon a magassarkú lábbelivel kapcsolatban: mindig olyat vegyél.

Erről ennyit.

A (szerencsés esetben csak eljátszott) szaporodás másik nagy feltétele, hogy ne lógjon úgy a segged, mint egy százéves indián asszonyé. Tudom, nehezet kérek. Nem is erőltetem. A jó hír az, hogy ebben  segítségedre lehet a nadrág (akár a farmer is, ha nem velem akarod), feltéve, hogy tartja a fenekedet. Úgy értem, nem a térdednél. Bár a fenékre feszülő nadrág nem lesz maradandó hatással a zsírszöveteidre, az első meghallgatáson így is sokszor átsegít. Ez ugyan csalás, de ha gyorsan hasra fekszel - amint levették rólad -, elképzelhető, hogy nem buksz le azonnal, és legalább egy összejön.

Zsákruhát akkor vegyél, ha a zsákbanfutás szerepel az aznapi terveid között. Elmondom, mit szoktak tenni a nézők a zsákfutás láttán: röhögnek a versenyzőkön.

Szerinted él olyan ember a földön, akinek a szexuális fantáziái között szerepel a zsákfutó nő ? Mert úgy látom, idén jópáran az ilyen férfira hajtotok rá.

Ne kövesd a divatot, ha nincs hozzá eszed. Inkább az állatokat figyeld. Vagy a szakmabelieket.


*: Természetesen ez a bejegyzés nem vonatkozik a férfiakra, sem azokra, akik nem hordanak az utcán balettcipőt, sportcipőt, zsákruhát, térdig érő seggű nadrágot, illetve hordanak, viszont főállásban a bolygónk elpusztításán fáradoznak. Ez utóbbi esetben az eltökélt és kitartó munkát értékelem.

hang :: 2010. április 01., csütörtök, 02:03:45 :: 4 komment
politics culture

Nem tudom, létezik-e titkos Jobbik-Fidesz összefogás.

Kívülről annyit látok, hogy a Belvárosban már felállították a bitófákat. Szép szál, 6-8 méter magasak, egyszerre több embert bírnak el.

Rogán Antal állította őket, ezért hiszem, hogy a nemzeti oldalon kialakulhatott-e valamiféle elemi egyetértés akasztás kérdésében.

Egyébként került két-két lámpatest is a bitófák sarkaira. Gondolom azért, hogy majd éjjel is látsszanak a hullák, ahogy lengeti őket a szél.

welcome II :: 2010. április 01., csütörtök, 00:51:13 :: 2 komment
women

Víz és por festi sárgára, kékre. Eltakarja előlem a sötétséget és a végtelent. Elrejti a titkot, hogy porcelán babaház falán túl lakik az Örökkévaló.

Ahol a háztetők antennákkal kapaszkodnak belé, bíborral kísérletezik az ég.

Így kezdődik rendszerint.

Úgy, hogy ébredő élet illatát fújja arcomba a szél.

Ez a szél idegen városok, repülőterek, országok, hegyek, emberek lenyomatát őrzi. Ez a szél arcok, kézfogások, pillantások, szerelmesek között suhant el. Ez a szél örömből és bánatból kiszakadó sóhajokból áll. Sárga, papírszagú könyvlapok fuvallatai laknak ebben a szélben. Réges-rég élt emberek meséiről indultak útnak, amikor valaki áthajtott egy-egy lapot.

A szél az ő történeteiket suttogja halkan a fülembe. Halkan és kíméletlenül.

Nincs menekvés. A kalandnak folytatódnia kell.

Új ígéretek, szavak, csókok, ölelések, érintések  kelnek útra. A leendő emlékeim ők.

Az emlékeim én vagyok.

Millió emlékem még odakint kóborol a világban. Szövevényes ösvényen kígyóznak felém. Többségük fiatal: ennie kell sokat, szép nagyra és izgalmasra nőnie, mielőtt találkozunk. Különben szóba sem állnánk egymással.

Fel is öltöznek. Emberekbe bújnak a találkozás előtt.

Alapvetően kedves gesztus a többi ember részéről, hogy elszállítják hozzám az emlékeimet.

Mire mindet célba juttatják, teljesen elkészülök.

Langyos napfény simogatja a bőrömet.

"Kezdhetjük?" - kérdezi.

Vagyis mondja.

Tudom, még csak most jön a java.

Mindig most jön.

welcome I :: 2010. április 01., csütörtök, 00:49:53 :: 4 komment
women

Megjött a kurva* tavasz.

*: Kurva illatok. Kurva hormonok. Kurva kurvák.

priority :: 2010. március 22., hétfő, 00:52:21 :: 33 komment
women culture medical

Sandra Bullock alig két hete Oscart kapott.

Az átadás után egy héttel elköltözött otthonról, mert - mint kiderült - a férje a forgatás közben megcsalta.

Sandra Bullock így néz ki (a jobb oldalon):

A nő, akivel a férje hentergett, így néz ki:

Ő pedig a férj előző felesége:

Sandra vajon mégis, mit várt?

Első körben nem Oscart kell csinálni, hanem melleket.

answers :: 2010. március 12., péntek, 03:04:47 :: 22 komment
dialogue

- Tényleg, mivel telt a napod?
- Felkeltem, dolgoztam egy órát, jól esett. Aztán zuhanyoztam, felöltöztem, és elmentem pénzt kérni egy barátomtól. Nehéz ma tisztességes munkából megélni. Beültem a kedvenc, belvárosi éttermembe, rendeltem az új főételből - tegnap óta szerepel az étlapon -, kihívták nekem a séfet, átbeszéltük, hogyan kellene ezt elkészíteni. Elnézést kért. Utána beugrottam a Zarába, segítettem egy ismerős eladónak, aki próbálta megértetni egy vevővel a fekete és a kék szín közötti különbséget. Hazajöttem, elrámoltam a bejárónőm után, és már el is szaladt a nap.

- Nincs is farmerod?
- Viccelsz? A hideg kiráz, ha kimegyek az utcára, és találkozom az indigó amőbával. A járókelő-masszából született lény folyton éhes. Felém hömpölyög, nyújtja az állábát, hogy elragadjon. Állába van, mert rendes lábra nadrágot húzol, nem farmert. Persze fel vagyok vértezve az ilyen szociális támadások ellen, egyet se félj.
- Nem is vennél fel farmert?
- Nehéz kérdés. Ha például menekülnék a sivatagban, mert üldöznének a fegyveresek, és semmiféle nadrág nem volna rajtam, és látnék a földön egy rám illő farmert, amelyre valaki kulacsot erősített, és nem tudnám levenni róla a kulacsot, akkor valószínűleg felvenném, és abban szaladnék tovább. Persze, folyamatosan azon törném a fejem - futás közben jól lehet gondolkodni -, hogyan szabaduljak meg a farmertól. Talán a kulacsból kiinnám az összes vizet, levenném a farmert, és ráteríteném egy csörgőkígyóra, hogy az ne harapjon meg. A letakart csörgőkígyó szinte teljesen veszélytelen. Utána már nem venném fel, ki az a hülye, aki levesz bármit egy csörgőkígyóról. Az a baj, hogy már a legelején elképzelhető, hogy van a farmer alatt csörgőkígyó, ha valaki korábban letakart vele egyet, és akkor így az életemet kockáztatnám. Tehát nem, soha nem vennék fel farmert.

- Nem beszélek túl hangosan?
- Épp szólni akartam, hogy kevés lesz ez a hangerő. Tudod, ezek a falak vastagak, és a szomszéd házaspár vett Amerikában egy különleges gépet, ami néhány mikrofonból és hangszóróból áll, minden hangot érzékel, ami felőlem jön, és azzal egyező erejű, ám pontosan ellentétes hangot bocsát ki magából. Egyszerűen az összes hanghullámot lenullázza. A végeredmény sokkal halkabb, mint a normál csönd. Már annyira hozzászoktak ehhez a mély némasághoz, hogy éjjelente rendszeresen átkopognak, hogy legyek szíves, kapcsoljam be a hifit, vagy hozzak fel egy nőt, aki torkaszakadtából üvölt közben, különben nem tudnak a zajtól aludni.

the imaginarium of doctor parnassus :: 2010. március 10., szerda, 00:39:38 :: 29 komment
cinema culture

*** SPOILER ***

Terry Gilliam filmje forgatókönyvíróért kiált.

Egy forgatókönyvíró sok mindenre jó. Többek között lebeszéli a rendezőt arról, hogy a maffiózók oroszok legyenek, ami, valljuk be, 2010-ben már ultraciki.

Esetleg ír egy forgatókönyvet.

A Doktor Parnassus mondanivalóját úgy lehet összefoglalni, hogy a kamaszlányt nem az a férfi vezeti át a testi szerelem rózsaszín képzeletéből annak véres valóságába, aki később házat vesz neki és eteti a kölyköket. Egy jóképű dumagép lesz az, és három másodperccel az aktus után már a lekoccolás lehetséges módozatain elmélkedik.

Ebben a filmben a bétahím annyira tenyérbemászó, irritáló és negatív, hogy egyedül a skizoid, masszív alkoholista apa elől, és a gyerekszervkereskedő Mr. Első Csalódás elől való menekülés vezet a vele való házasságkötéshez.

A filmnek nem csak története és szerkezete, hanem értelme sincs, túl azon az információn, hogy minden alkesz csöves fejében lakozik egy teljes univerzum, ezt viszont már a 12 majomból tudjuk, és ott sokkal izgalmasabb volt.

A vége előtt húsz perccel látunk egy jelenetet, amelyben Valentina, a 12 éves lány, aki valójában 16  éves (és 22 éves színésznő játssza) a sötét világűrben sikoltozva menekül egy italospalack elől, ami felrobban, majd egyre apróbb szilánkokra törik szét, míg végleg eltűnik. Csak az üres világűr marad. Sajnos ez nem csak a kulcsjelenet, hanem egyben film komplett összefoglalása.

A Sátán ellenfele egy iszákos vénember. Évezredeken át küzdenek a lelkekért. Ez végülis politikailag korrekt, mert a keresztények és a sátánisták pontosan ugyanannyira érezhetik sértve magukat a kettős blaszfémia láttán.

Gilliam újabb és újabb elvarratlan szálat sző a a vászonba. A kérdésekre nem kapunk válaszokat. A legnagyobb baj az, hogy képtelen a filmet normálisan befejezni. És nem csak ezt, hanem általában a filmjeit. (A Félelem és reszketés Las Vegasban azért fejeződik be normálisan, mert nem ő írta).

A rendező alkatilag képtelen a happy endre, ennek gyerekkori trauma lehet az oka. Arra viszont már az antik görögök is rájöttek, hogy a katarzishoz feloldozás kell. A tragédiához félelem vagy szánalom. Ezen érzések egyikét sem szállítja a film. Nincs jellemfejlődés. Teljességgel lehetetlen az azonosulás bármelyik szereplővel.

Szeretném Gilliamet, az egyik kedvenc rendezőm lehetne, ha soha, de soha nem dolgozna a filmjein egyedül.

4 / 10

ui.: Heath Ledgernél nagyjából mindenki jobb színész. A halála nem változtat azon, hogy a játéka is tragikus: egyetlen, idegesítő arca van. Mind a három pótszínész leiskolázza.

casablanca :: 2010. március 10., szerda, 00:10:22 :: 2 komment
cinema culture

*** SPOILER ***

Három nappal ezelőtt láttam a filmet először. Népszerűsége ellenére valóban zseniális.

Miután a katarzis első hulláma levonult rólam, magyarázatot kerestem a végkifejletre. Az ösztöneim azt súgták, hogy ez a helyes, ez a tökéletes befejezés. Ezt az érzést akartam megérteni.

Sikerült. Két oka van annak, hogy így végződik a film:

Az egyik az, hogy Rick flegmatikus, kiégett, távolságtartó és apolitikus álarca mögött kimagasló emberismerettel rendelkező, intelligens, elegáns, tiszta lelkű, érző szívű, romlatlan forradalmár hős lakik.

A másik az, hogy annál a jelenetnél, ahol a nő orvul rátör Rickre a szobában, a férfi rájön, hogy Ilsa öntörvényű, kommunikációs problémákkal küszködő, instabil, önző, önsajnáltató mártír, akaratgyenge ribanc, aki soha az életben nem lesz már egyenrangú partnere.

Ezért a lehető legkorábbi gépre szerez neki jegyet. És míg a másik alkoholista nőt az  alkalmazottjával vitette haza, Ilsával végigvárja a gép indulását, nehogy a nő másnap csengessen, hogy "lekéstem a járatot, bocs".

read :: 2010. március 09., kedd, 19:54:17 :: 7 komment
tech

16 évnyi, szívós fejlesztés után az Acrobat Reader 9-es verziójától már joggal várná az ember, hogy lehessen vele PDF formátumú szöveget olvasni.

Sajnos, az Adobe ezzel a feladattal még nem bírkozott meg.

Talán a 10-esben sikerül.

zodiac :: 2010. március 06., szombat, 01:52:27 :: 92 komment
zodiac

Oroszlán:
Igazán nagy tettre készülsz. Aki először arra kér, hogy gondolkodj, mielőtt cselekednél, az az ellenséged. Ne légy vele könyörületes. Új munka van kilátásban (köszönd a Jupiternek), és a barátaid őszintén remélik, hogy elvállalod. Jó, ha van a társaságban egy ember, aki azután fog sok pénzt keresni, ha átvonult az országon egy pusztító háború. Addig csak kihúzod valahogy.


Mérleg:
Jól nézel ki, és marhára nem érdekel, hogy kínai politikai foglyokból készült az arcodra kent kollagén. A párod erősödő agresszióval közelít feléd és egyre bunkóbb módon bánik veled, tehát egyre jobban belezúgsz. Ha nincs párod, akkor az exeddel játszod ugyanezt. Ha exed sincs - aki érzelmileg még hatna rád - és pénzért sem feküdtél le mostanában senkivel, nem is vagy mérleg (szeptember 24-október 23).


Szűz:
Lassan hozzászoksz ahhoz, hogy a környezetedben minden ember alapvető kommunikációs problémákkal küzd. Beszélni nehéz - mentegeted embertársaidat, és arcukat fürkészve rendszeresen töprengsz azon, hogy a másik fél vajon felkészült-e már arra, hogy elmagyarázd neki, mit akart mondani valójában. Tudod jól, hogy nem. Töltsd inkább értelmes formába a kreatív energiádat, ha már ígéretekkel hülyíted azt a kevés embert, aki valami érthetetlen okból néha elhiszi, hogy szeret.


Nyilas:
Mivel még a közeli barátaid szerint is vicces, kedves és ártatlan alkoholista vagy, nyugodtan robbantod fel a Föld légkörébe belépő űrhajót. Senki sem gyanakszik rád. Ha ismét a mélybe ránt a szokásos depresszió, jusson eszedbe, hány embert tettél tönkre érzelmileg az elmúlt hetek során - pislogva és csodálkozó mosollyal az arcodon. Ettől jobb kedvre fogsz derülni, hidd el.


Rák:
Mérhetetlen empátiádnak és könyörtelen emberismeretednek köszönhetően mindig, midenkiről pontosan tudod, mire számíts tőle, egyedül az emberszereteted vesz arra rá, hogy újabb és újabb pofonokba szaladj töretlen lendülettel. Az utolsó azonban túlságosan nagyot szólt. Ugye, épp azon gondolkodtál, hogy teljesen új életet kellene kezdeni? Jogosan érzed így. Csomagolsz?


Halak:
Érthetetlen és felfoghatatlan szerencse ért, három nagyságrenddel nagyobb, mint amit valaha érdemeltél vagy érdemelni fogsz, te azonban ezt észre sem veszed. Tökéletes gátlástalansággal és bűntudattól mentesen táncolsz mások hátán és idegszálain. Ezt a tevékenységet valamiért úgy hívod: "baráti beszélgetés és emberi kapcsolatok ápolása". Senki sem érti, miért.


Bika:
Jól bevált módszered, a másik ember tűrőképességének próbálgatása nem minden esetben hozza a várt eredményt, ami csodálkozással tölt el, hiszen egészen szeretnivaló lénynek képzeled magad. Sajnos a világ tele van túlérzékeny, sértődésre hajlamos emberekkel, akik nem értik, hogy csak azt a személyt piszkálod, aki igazán fontos neked. Ha nagy a baj, próbálkozz a szexuális vonallal, ahhoz legalább értesz.


Bak:
Nagy szerencse, hogy szüleid okos és megfontolt emberek, és úgy nemzettek téged, hogy baknak szüless. Ennek köszönhető, hogy még életben vagy. Más már összeroppant volna a helyedben. Tudod jól, a munka felszabadít, és te egyre és egyre erősebb leszel általa. Dolgozz keményen, mint Bandi, a ló, és a kitartásod nem marad eredménytelen. Vár rád a gyár.


Ikrek:
Elsőként értesülsz arról, hogy tavassza újraindul Svájcban a Nagy Hadronütköztető, az ismert világ legnagyobb részecskegyorsítója, amelyet azért építettek, hogy létrejhozzanak egy miniatűr fekete lyukat, amely pár pillanat alatt magába fogja szippantani az egész Naprendszert. Nem volna rossz közel állni a tűzhöz. Fontos embernek születtél. Az atomfizika menni fog, elég néhány könyvet elolvasnod, és irány az ütköztető. Mennyivel egyszerűbb életed lenne, ha nem volnál mindenben egyformán tehetséges.


Kos:
A tavasz közeledtét érezve egyre gyűlik benned az erő. Jól teszi. Hamarosan minden cseppjére szükséged lesz, mert az ellenséged viszont okos. Még nagyobb baj, hogy ő vagy a főnököd, vagy az a személy, akivel épp párkapcsolatban élsz - legalábbis te így nevezed azt, amit a másik emberrel művelsz. Ha fizetésmelést kérsz, előtte nem muszáj a főnökkel ordítani. Otthon viszont nyugodtan.


Skorpió:
A szokásoshoz képest ötször erősebb érzelmi viharok gyötörnek. Jó lenne odafigyelni az Uránuszra, mert minden borul, ha most nem vagy elég erős. Mardos a vágy. A bizontalanság hatalmasra tátja koromsötét száját, és amint felfal, csillagtalan éjszaka borul rád. Sehol sem látod a fényt. Búvár vagy, aki túlságosan mélyre merült. Többé nem tudod, merre a fent és merre a lent. Egyre fogytán az oxigén.

Vízöntő:
A végére hagytalak. Épp amikor a te horoszkópodat írtam volna, leöntöttem a kedvenc, ergonómikus billentyűzetemet. Ez nem valami hülye szójáték. Ez a valóság. Ennyit tudsz. Kapd be.

no way to turn back :: 2010. február 09., kedd, 02:17:34 :: 8 komment
tech

Aki szeretne olyan audio-láncot kiépíteni otthonra, amellyel már minden felvétel (CD) hallgathatatlan, bátran forduljon hozzám tanácsért.

geometry :: 2010. január 17., vasárnap, 22:47:23 :: 67 komment
dialogue culture

- Kezdenem kell valamit ezzel az épülettel, ha már művészeti igazgató vagyok.
- Kérlek, a következő kiállítás magyarázó szövegeit olyan ember fordítsa angolról magyarra, aki a két nyelv közül beszéli legalább az egyiket. A Bodies fordítása rettenetes volt.
- A táblákra gondolsz?
- Igen, összesen két táblán nem találtam hibát. A szövegük ez volt: "500 000 forint". Egy preparált fej és egy preparált női medence alatt láttam őket. El is vitték mindkettőt egy hét után.
- Ezt nem mondod komolyan.
- Kíváncsi lennék, milyen síkosítót ajánlanak hozzájuk. Ezek a preparátumok szilikonnal készülnek. Biztos, hogy víz alapú kell.
- Ugye, most viccelsz?
- Nem szoktam. Képzeld, milyen ember lehet az, aki egy ilyet hazavisz.
- Nem merem.
- Én tuti nem érném be a medencével, akkor már legyen meg mindene. Volt ott egy kínai csaj, egyhetven magas, csodálatosan szép vulvával. Sosem láttam még olyan gyönyörű nagyajkakat.
- Te most egy preparált halottról beszélsz?
- Igen.
- Jézusom. Hazavinnél egy ilyet? De miért?
- Ugyanazok az előnyei, mint egy normális holttestnek, viszont nem rohad szét. És ha egy sima hullát találnak az ágyadban, szinte biztos, hogy elkobozzák, és utána magyarázkodnod kell sok ember előtt. Erről viszont tuti adnak áfás számlát, adásvételi elismervényt, tehát maradhat.
- De mire jó?
- A szexen kívül? A Bodies-os testeknek jó alakjuk van. Tuti illik rájuk az összes Zarás ruha. Lehet szépen öltöztetni őket. Végre lenne normálisan kinéző csajom. Aki nem nyavajog, ha mégsem veszel neki ruhát. Teljesen opcionális az egész. Etetni se kell, nyaralni sem viszed feltétlenül, csak ha autóval mész.
- És semmit sem ad.
- Dehogynem. Az benne a legjobb, hogy csak néz, és nem beszél. Többnyire szörnyen kiábrándító, ha egy ember megszólal. Oda az összes illúzió. Amíg csak néz, azt hiszed, hogy okos, hogy különleges. Hogy tud valamit. Ez a varázsa az egyiptomi fáraó-szobroknak - és valamennyire a macskáknak -, hogy csak néznek előre a nagy semmibe, és azt hiszed, hogy kozmikus titkok tudói. Egy tökéletes alakú, szép arcú halott már kevésbé ember, sokkal inkább földöntúli lény. Maga a misztikum. Soha nem ábrándít ki.
- Ez nem fér a fejembe. Egy nő attól vonzó, hogy illata van az ölének. Hogy forró, hogy lüktet. Hogy él.
- Ezeknek a testeknek is van szaga, ne aggódj, és tuti, hogy többféle illatban gyártják őket. Vásárlás előtt biztos megszagolhatod mindet, és utána választhatsz. Amelyik tetszik, azt viszed.
- Hogy lehet egy halott szeméremdomb vonzó? Hogy vagy képes azt mondani rá, hogy szép?
- Nagyon egyszerűen. Mindenki el tudja dönteni magában, hogy melyik tetszik neki, csak a társadalom által belé programozott gátak megakadályozzák a legtöbb embert abban, hogy elég mélyre leásson. Ha kitöltöttél valaha szexuális tesztet, tudod, hogy van benne olyan kérdés, amikor ki kell választanod hat-nyolc ábra közül a neked tetszőt. Minden ábrán körök és háromszögek vannak egymáson, csak az elhelyezésükben találsz némi különbséget. Nem sokat. Aztán a teszt végén megmondják, hogy mi vagy: szadista, mazochista, pedofil, nekrofil, perverz, elfojtott vagy unalmas. Szerinted mi alapján? Az egész tiszta geometria. Semmi olyanhoz nincs köze, amit emberinek gondolunk. Máshogy van kódolva. Pontosan kimutatható, hogy a férfiak leginkább az aranymetszés szabályait követő női testet találják szexuálisan vonzónak. Mi abban a humánum, hogy valakinek milyen messze helyezkedik el egymástól az álla, a köldöke és a medencéje? Arányokról beszélünk. Így lehetséges egy preparált női testről is eldönteni, hogy mennyire izgató. Úgy értem, ha az illető, akit kérdezel, eljutott a szellemi fejlődésben oda, hogy időnként, valamilyen szinten már magába néz. Tudod, azért nem vinném mégse haza, mert nem akarom a karmámat - ha létezik - beszennyezni azzal, hogy egy halottal szerelmeskedem. A természetgyógyászom járt ezen a kiállításon, és azt érezte, hogy ezek a testek még hordozzák a megalázott, sikoltozó lelkeiket. Tudod, kinek kell egy megkínzott kínai szellem otthonra. Nem is mertem hozzájuk érni, pedig az egyiknek szebb volt ott, mint amit valaha láttam élőben.

so the last shall be first, and the first shall be last :: 2010. január 15., péntek, 22:06:18 :: 3 komment
dialogue

- Képzeld, az egyik ügyfelem párját úgy hívják, hogy Végső Tamás.
- Egyszer írtam erről egy szörnyű bejegyzést, hogy elvileg minden név valós előzményre utal. Ha valaki Kovács, a felmenői közül legalább egy biztosan vert patkószeget. Egy Szabó nem véletlenül öltözködik jól, és a Lakatos családban valaki jól értett a börtönből való szökéshez. És ennek fényében nem értem, miért költenek dollármilliárdokat arra a kérdésre, hogy van-e élet a Naprendszer negyedik bolygóján. Hiszen itt jár köztünk Marsi Anikó.
- Igen, arra emlékszem. Szerintem szellemes volt.
- Csak tudod, zavarba hoz ez a Végső vezetéknév. Ugyanis nem a felmenők között kell keresnünk az eredőjét. Hanem Végső Tamásnak már a fia is Végső volt. És annak a fia ugyancsak viselte a Végső nevet. Az ő fia úgyszintén Végső névre hallgatott, és így tovább, egészen addig, amíg elérünk a végső Végsőhöz, ahol kihal a vérvonal. Onnan származik a név.
- Igen.
- Úgy érzem, időalagútba kerültünk.
- Én már szédülök is.

halálkeringő :: 2010. január 14., csütörtök, 02:14:42 :: 8 komment
cinema culture

"A Halálkeringő utolsó öt percén jól látható, hogy a rendező és a forgatókönyvíró az életben nem vállalt fel egyetlen konfrontációt sem. Azért fejezték be így a filmet, mert fogalmuk sincs, milyen az, ha valaki bátran konfrontálódik, kommunikál, ezáltal megoldja a problémáját, és új életet kezd."

Ezt mondta a filmről egy kedves barátom.

Képzeljük el, hogy egy drogos rendőrnő lakásának ajtaját a tíz éve nem látott, gyűlölt, alkoholista apja épp be akarja törni. Csenget, dörömböl, ordít. A nő ideges. Pánikol. És azt mondja: "Biztos a pokolra kerülök". Ha az általunk legjobban utált, életünkből eltűnt személy hirtelen betoppan, és a lakásunk épp úszik a vérben, jó eséllyel bocsátkozunk monológokba, és ilyenkor természetesen a végső, transzcendens kérdésen gondolkodunk. Szerencsére a monológok közben Dobó Kata nem nézett a kamerába. Ez azért mégsem a Szomszédok.

Aztán a vértől úszó lakásba beengedjük a gyűlölt, rendőrnyomozó apánkat, mivel egyáltalán nem bízunk benne. Nos?

Kern András karizmatikus. Dobó Kata sem olyan rossz, mint amennyire elvárnám. A krimi vonal kifejezetten izgalmas, és volt rendes, hatásvadász operatőrük is. Mi a baj?

Az a baj, hogy a Halálkeringő nihilista és üres. Szüleink lelki ballasztokat pakolnak ránk - ezt tudtuk eddig is. És még? Mi a tanulság? Mivel telik a maradék játékidő? Feszültséggel? Ha feszültségre vágyom, nézegetem itthon a csekkeket. Ahhoz nem kell moziba mennem. (A filmben szerepelt két, sárga csekk, és csak az egyiket fizették be).

Az élményt igazán az utolsó húsz perc vágta tönkre, ahol közölte velünk a forgatókönyvíró és a rendező, hogy "bocs, nincs semmi ötletünk, és nem hiszünk az életösztönben sem".

Egy másik barátom azt szokta mondani, hogy majd' minden filmben az a konfliktus, hogy az összes főszereplő ostoba. A Halálkeringőben a rendőrnő utolsó öt perce egy előgerinchúros tengeri állatka intelligenciáját feltételezi. Nehéz befogadni ezt azok után, hogy az apjával egy órán keresztül tisztességgel nyomozták egymás trükkjeit.

Pedig lehetett volna ebből egy jó krimi.

4 / 10

wish :: 2010. január 12., kedd, 23:42:32 :: 10 komment
dialogue

- Van egy olyan szokásom, hogy dirigálni kezdek. Előbb-utóbb átveszem az irányítást. Kérlek, te ne csináld azt, amit mondok. Az nem jó.
- Hallottad már azt a szót, hogy paradoxon?

black hawk down :: 2010. január 02., szombat, 21:27:11 :: 94 komment

Soha egyetlen jogállam sem szűnt meg létezni pusztán azért, mert az orvosok egy depressziós, neurotikus vénembernek rosszul lőtték be a gyógyszeradagját. Akkor sem, ha az bánatában nekiment az alkotmánynak. Egy jogállam megszüntetéséhez több millió ember kell. Olyanokra van szükség, akik nem értik, nem fogják fel a jelentőségét annak, ha a fenti öregúr visszaküldi ugyanazt a törvényt a parlamentnek másodszor, holott az alkotmány szerint már köteles aláírni. Emberek kellenek, akik nem gondolják úgy, hogy ezek után bármelyik gyilkost fel kellene mentenie a bíróságnak, hiszen az alkotmány immár nem mérvadó, és mivel abban foglaltatik az élethez való jog, technikailag megszűnt az a fogalom is, hogy gyilkosság.

Tudom, hogy vannak, akik szerint ez nem jó párhozam. Kevesek kiváltsága a működőképes, deduktív logika. Nincs ezzel semmi baj. Az fáj kissé, hogy azok is hallgatnak, akik értenek hozzá, talán mert pontosan látják, hogy a harmadik köztársaság számára már így is, úgy is eljött a vég. Abban az újságban, ahová néhány ilyen szerző írni szokott, 2001 óta folyamatosan olvashattál magyar gazdaság tragikus állapotáról és a közelgő államcsőd fenyegetéséről. Azokra a cikkekre ugyanúgy legyintés volt a válasz, ha jobbnak tűnő társaságban szóba kerültek, és a legyintők ma azt gondolják: na ugye, nem is lett államcsőd.

Igaz. És IMF hitelt sem vettünk fel.

A jogállam megszűnésére adott, legyintő válaszok is hasonló gondolati síkon mozognak, és sajnos ezeken a folyamatokon már nem lehet segíteni.

Annyit tehetünk, hogy kacagva, páholyból nézzük végig az előadást. Nekem jobb ötletem jelenleg nincs.

Következzék Sólyom László vágott, de nem módosított újévi beszédének magyar nyelvű fordítása.

"Köszöntöm Magyarország minden lakosát és a magyar nemzet minden tagját!"
Köszöntöm Magyarország minden lakosát és a Magyar Nemzet minden olvasóját!

"Lehetetlen, hogy újévkor ne az újrakezdésről beszéljünk."
Szeretném az újévre fogni a kampánybeszédemet, még ha nyilvánvaló is, hogy bármiről beszéhetnék, hiszen egyrészt szabad ember, másfelől a köztársaság elnöke vagyok - és ez a minőségem eddig egyetlen cselekedetemben sem akadályozott.

"Hiszen karácsony, újév, vízkereszt ugyanannak az ünnepkörnek a tagjai.
S ezek az ünnepek a megújulás örömét adják nekünk. Ezek azok a napok, amikor megújul a világ. A Nap pályája ismét győzedelmesen emelkedni kezd."
Egyiptom Népe! A Főpap szól hozzátok. A Napisten végre megfialt.

"Hiába van tél, a tavasz közeledtének jegyébe fordult már minden."
Sajnos nem sikerült kiírnom az előrehozott választásokat, de hamarosan mehettek szavazni.

"Az ember életének viszont célja van; a mi időnk nem forog körbe."
Menjetek el szavazni, és vigyetek magatokkal még egy embert, ne úgy, mint legutóbb.

"S mivel 2010 választási év lesz – az új esztendő alkalmat kínál a politikában és a közügyekben is az újrakezdésre."
Ugye, tudjátok, kire kell ixelni?

"A változás szükségét mindenki érzi."
A változásra kell. Tehát még egyszer, hogy mindenki értse: a Fideszre. Mindenkinek.

"– és sok politikus is tudja, hogy mit akarnak az emberek."
Viktor, jól mondom, ugye, a zemberek? Nemrég még pógárok voltak.

"Ezért aztán a megújulás, az új irány, az új kiegyezés, az újjáépítés és így tovább, gyakran hallott jelszó lett."
Új többség. Viktorkám, látod, figyelek.

"De csalódni fog, aki az újat, s az ahhoz képzelt jót csakis kívülről, a politikától várja."
A ti hibátok, ha nem fogunk jobban élni. Nem a Fideszé.

"A kilencvenes évek elején sokan képzelték, hogy a rendszerváltás önmagában meghozza a nyugati életszínvonalat – s keserves kiábrándulás lett a vége."
Hülyék vagytok.

"A választás nagy esély – ám csupán a kezdet."
A választás után nem sokkal következik a koronázás.

"Hogy a remények beteljesednek-e, a folytatáskor válik majd el."
Bár nem biztos, hogy meglesz neki a kétharmad.

"Négy évvel ezelőtti újévi beszédemben"
Basszus, mindjárt lejár a mandátumom.

"– 2006 is választási év volt! –"
Egyszer már elkúrtátok.

"azt mondtam, hogy a felelős ember ad magára, alaposan megvizsgálja az ígéretek és ígérgetők hitelességét."
Már akkor is hülyék voltatok, pedig én szóltam.

"Azt hiszem, mára sok tapasztalattal lettünk gazdagabbak."
Az elmúlt négy év során igyekeztem világosan kifejteni politiai hovatartozásomat.

"Megéreztük, hogy választási döntésünknek súlya van. Olyan következményekkel jár, amelyek bizony nemcsak a négy éves ciklusra, de annál is tovább érnek."
Ha minden jól megy, a fiúk 20-30 évig maradnak.

"Megtapasztalhattuk saját erőnket, a választópolgárok erejét."
Azért szépen szétvertétek a tévészékházat, a Kossuth teret és a várost.

"Csak az utóbbi években is minden országos szavazás – a népszavazás"
Lássuk be, én se voltam rest. Jómagam a jogállamot vertem szét.

"az európai parlamenti választások – jelentős politikai változásokat indítottak el."
Kicsit félek a Jobbiktól. Az első avatót az ablakom alatt tartották. Nem is mertem kinézni.

"Az állammal szembeni elvárások és a feladatok világosak: közbiztonság, a törvényes rend garantálása; a gazdaság olyan szabályozása, hogy biztonságosan fejlődjön és adjon munkát, a szegénység enyhítése, az ország tekintélyének helyreállítása a világban."
Nem kell a Jobbikra szavazni, hé! A Fidesz is tudja ígérni ezeket.

"Vannak azonban olyan feltétlenül szükséges változások, amelyeket semmilyen kormány nem tud véghezvinni az emberek, a mi közreműködésünk nélkül."
Szeretném megköszönni, hogy segítettetek keresztbetenni az összes reformnak.

"Ilyen mindenek előtt a korrupció visszaszorítása. Korrupcióban fuldoklik ma az ország."
Nyolc éve a baloldal nyúlja le a pénzt. Mi meg fuldoklunk. Segítség!

"a mindennapok kis korrupciója, a visszacsorgatott megbízási százalékok, a hatósági engedélyért adott és kapott pénzek is méregként hatnak."
Jogosnak érzem, hogy ha valakinek két napja lejárt a forgalmija, 200 ezer forintot fizessen és két hónapon át ne járhasson az autójával.

"S a korrupcióhoz legalább ketten kellenek. Megszüntetéséhez az állam legszigorúbb fellépése mellett az kell, hogy a korruptság szégyenét az emberek többsége le akarja vetni."
Bűnös az - és szégyellje magát -, aki szerint ez 20 ezer forintos tétel kellene legyen.

"S tudom, hogy mindenki megkönnyebbülne. Hiszen az emberek többsége tisztességesen szeretne élni. Az kell, hogy tisztesség és siker ne válhasson el egymástól."
Annyi pénz sajnos nincs, hogy mindannyian kaphassatok belőle. Ti éljetek tisztességesen és tartsatok meg minket. A többit bízzátok ránk.

"Karácsonykor a gyermek születése tölt el bennünket reménnyel."
Kezdek félrebeszélni. Hol a gyógyszerem?

"De a mi gyermekeinknek is meg kell születniük."
Nem lesz nyugdíj.

"Követelhetünk az államtól családbarát politikát, ám ehhez legelőször is családok kellenek, összetartó, gyermekeket nevelő, szerető légkörű családok."
Már a szüleim is utáltak.

"Az iskolaügy, amely nemzetünk jövőjének kulcsa, csakis akkor tud megújulni, ha az iskolák és tanárok támogatása nemzeti üggyé válik."
Tandíj viszont lesz.

"Ilyenkor, újévkor, sokan beszélnek békéről, szolidaritásról. Erre nagy szükség van, s nem véletlen, hogy vallási és világi vezetők kifejezik és megerősítik a bennünk élő békevágyat. Ha azonban egészen konkrétan a magyar társadalom megbékélésére is gondolok, az nem választható el az újrakezdéstől."
Addig ne legyen béke, amíg nem kergettétek el a komcsikat.

"Az új helyzetben új hangvételű kormányzásra, s új típusú ellenzékiségre van szükség."
Jobboldali kormányt, baloldali ellenzéket szeretnék.

"Isten áldd meg a magyart!"
Idáig tudom a Magyar Himnuszt, bocs.

avatar :: 2009. december 21., hétfő, 21:34:58 :: 121 komment
cinema culture

Hatalmas hibát követett el James Cameron az Avatar castingján - és a szentimentalizmusért a filmiparban szörnyű árat kell fizetni. Jelen esetben az 500 millió dollárból készült látványorgia 160 percén keresztül alig bírtam kivárni egy-egy CGI jelenet végét, hogy újra feltáruljon előttem a renderelt világot elhomályosító természeti csoda: Sigourney Weaver.

Hogy 57 évesen, plasztika nélkül ember így kinézhet, az valamelyest árnyalja a baljós fővonalat: két planéta természet-istenei küzdenek egymással, és a haldokló Föld utolsó erejével igyekszik kóbor spermiumot lőni a Pandorára. Büszkeségének, a homo sapiensnek fél magját akarja elültetni az idegen földbe. Mivel tudom, hogy az ilyen fontos részletek elkerülik egyes nézők figyelmét: Jake avatarja nem kevés emberi DNS-t tartalmaz. Ezt mondják is, látszik is rajta. Bizony, ott ketyeg benne az alien, és amint hentereg egyet a törzsfőnök lányával, teljesül a misszió: a dekadens, elvetemült faj tovább terjeszkedik. Pontosan tudjuk, az ilyesmi mivel jár. Érdekes módon csupa olyan filmből, amelyekben szintén Sigourney Weaver szerepel. Vajon ő maga mitől öregszik ilyen lassan?

Pandora immunrendszere szánalmasan gyenge ellenállást tanúsít: a törzsfőnök lánya elkezdi Jake-et lenyilazni (összesen két okos gondolata támad a film során, ez az egyik), aztán abbahagyja. Nem sokkal később ott akarja hagyni Jake-et a vadak örömére (elérkeztünk a második, és egyben az utolsó okos gondolathoz). Csakhogy hol a nyílvesszőre, hol magára Jake-re szállnak a világító medúzák, ezért nem szabad megölni őt. A kivégzés elmarad. Lássuk be, mennyivel praktikusabb és tisztább jogrend ez bárminél, amit a rómaiaktól származtatunk.

Érdemes észrevenni még, hogy számos nagy gondolkodó - aki nem hitt eléggé Istenben - Gaiara szavaz. Így tett Asimov az Alapítvány-szappanopera közepén, ez köszön ránk néhány jobb anime-ben, ugyanez az érzés szövi át minden idők egyik legjobb filmjét, a Barakát, és most köszöntjük a klubban Cameront. Csupa olyan emberről beszélünk, akik alkotó munkája gyakorlatilag kivitelezhetelen bármiféle törzsi társadalomban. Kíváncsi lennék, mit kezdenének az őserdőben egy hét után, ha még írógép sem állna a rendelkezésükre.

Lehet álmodozni. A fő feladatunk mégis az, hogy kinyírjunk mindent, ami él. Legyünk végre stílusosak: büszkén vállaljuk fel.

9.5 / 10

pink :: 2009. december 11., péntek, 00:52:49 :: 79 komment
dialogue fashion

- Vagy rózsaszín bugyi.
- Azt hiszem, körülbelül húsz éve nem láttam rózsaszín bugyit.
- Komolyan? Nekem van pöttyös is. Az a teóriám, hogy nem számít a srácoknál.
- Nem tudom, mi számít a srácoknál.
- Jó, a férfiaknál sem.
- Nálam biztosan számít. Általában az öltözködés számít, és mivel a nők 95%-ának fogalma sincs róla, sokszor igen kellemetlenül érzem magam.
- 5%-nak van? Nem lesz az sok? Amúgy mi a baj, nem megy a melltartó a bugyihoz?
- Általános öltözködésről beszélek, nem a fehérneműről.
- Értem. Mégis, mi a baj az öltözködésükkel? Mondanál néhány tipikus hibát?
- Az jó, ha mondok néhány tipikus kötéltáncos hibát?
- Igen.
- Leesik.

grow :: 2009. december 09., szerda, 00:01:19 :: 9 komment
politics

Mielőtt visszaszállnánk az űrhajóba, és párbajra hívnánk a sötét univerzumot, a magyar politikai helyzetről szeretnék még egyszer beszélni.

Szóba került a palesztin-izraeli konfliktus. A gondos olvasóban felmerül a kérdés, hogy a történelemórákról, vagy legalábbis a tétényi kollégimból jól ismert, évezredes magyar-arab barátságon túl vajon a magyar szélsőjobb (tehát Thürmer Gyulától jobbra) miért szimpatizál feltétel nélkül a palesztinokkal.

Csapjunk a közepébe. A jelenség magyarázata arra az egyszerű tényre épül, amely - Dina szavaival - így hangzik: Izrael állam legfontosabb tulajdonsága, hogy mióta létrehozták, a területe folyamatosan növekszik.

Nehéz lehet ilyen országban élni. A tájékozottságra törekvő izraeli lakos lefekvés előtt beírja a wikipedia keresőjébe hazája nevét, és a jobboldali oszlopból lopva kilesi, aznap mekkora területen élt. Hosszú és szívből jövő ima után fejét álomra hajtja, ám minden reggel arra ébred, hogy amíg nem hallgatja meg a híreket, nem lehet tudomása arról, hogy a bolygót irányító tőke egész pontosan hány négyzetkilométer területen halmozódott fel. Csupán abban lehet bizonyos, hogy ez a terület valamivel nagyobb, mint előző este volt. Így hiába minden igyekezete, hazáját illetően nem merhet saját, általános műveltségről beszélni.

Irigylésre méltónak a palesztinok helyzetét sem nevezném. Nem elég, hogy valakik létrehozták melléjük a zsidó államot, hanem még úgy kell élniük, mint a klímaváltozás-tudatos, zöldellő cserjének, amely remülten figyeli a lassan, ám feltartóztathatatlanul felé terjeszkedő Szaharát.

Képzeljünk el egy átlag délutáni baráti beszélgetést két palesztin férfi között:
- Mióta is éltek Izraelben?
- Nem emlékszem pontosan. Fél éve lehet.
- Hányas számban laksz?
- Mohamed utca 27.
- Akkor öt hónapja. Nekem több eszem volt, a 324-ben vettem lakást. Minket még csak két hete borított el Izrael.

Egyébként akad néhány további állam ezen a planétán hasonló törekvésekkel, az oroszok és a kínaiak régóta ugyanerre játszanak, hol több, hol kevesebb sikerrel. És eszembe jut egy ország, amelynek az egyik fele folyamatosan erről álmodik. És bár ezt a népet igen kifejező és aprólékos nyelvvel verték meg Babilonban, ebben a kérdésben az "elfoglalni" és a "visszafoglalni" szavaik teljesen azonos jelentéssel bírnak. Lévén nagyjából minden területen borzasztó régen élnek emberek. Hol ezek, hol azok, hála az égnek.

Voltaképp a magyarországi (radikális) jobboldalnak szeretnie kellene a zsidókat, legfőképp az izraelieket. Hiszen közös a cél. Számottevő különbség a két társaság között, hogy az egyiknek sikerül, a másiknak nem. Kertész Imre írja, hogy (egyes) zsidók azért érzik különlegesnek magukat, mert utálják őket, miközben azért (is) utálják őket, mert különlegesnek érzik magukat. Idehaza azért utálják az izraelieket, mert a mi egyik legnagyobb kudarcunk az ő egyik legkézzelfoghatóbb eredményük.

Aztán van még egy fontos motívum: a magyarok imádnak a vesztes oldalra állni. A történelmünk arról szól, hogy hosszas mérlegelés után minden konfliktusban kiválasztjuk a vesztes felet, melléjük szegődünk, és minden erőnkkel igyekszünk felülmúlni őket. A vesztésben.

Most épp azokat választjuk, akik - többek között - azzal a szöveggel fognak nyerni, hogy: "Elsőkből lettünk utolsók".

Igen, ez igaz. Úgy értem, konkrétan nekik ez már kétszer sikerült. Egyszer 2002-ben és egyszer 2006-ban.

Hát hajrá.