harry potter: half blood prince :: 2009. július 30., csütörtök, 12:28:24 :: 5 komment
cinema

A Harry Potter hatodik részéből 143 perces filmet forgatni olyan, mint tésztaszűrő mögül fényképezni az éjszakai égboltot - tény, hogy van, ami átjön. Régi, kedves ismerősök köszönnek vissza: a bölcs, meleg iskolaigazgató, a lassan, de ígéretesen növő mellű Hermione és a széthulló arcú Ron. A 143 percbe belefért Hagrid, az óriás, és Neville, a másik óriás. Ilyen az, ha titokban növekedésihormon-zavaros színész nyeri a castingot.

Többször megjelenik a vásznon egy villám alakú sebhelytől ékes varázslófiú is, akinek Harry a neve.

Voldemortra nem maradt idő, bár ő úgyis ronda.

Kevés könyvet ismerek, amelynek 5%-os kivonatából filmet forgatnak. Az egyetlen átültetett tanulság, hogy azért van ennyi kontár a világon, mert idióták írják a tankönyveket. Rossz útmutatást követve mit sem ér a szorgalom és a tehetség. Ellenben egy zseni tanácsai pancserből is osztályelsőt varázsolnak. Ám a zseniknek nincs szexuális életük - nem érnek rá. Ettől igen rossz fejek lesznek.

Öt ijesztgetős horrorfilm után a hatodik rész romantikus vígjáték. Lassan és homályosan kezdik érteni, mit akart mondani Rowling. Ha húsz részes lenne a sorozat, biztos belerázódnának.

7 / 10

everything has an ending :: 2009. július 26., vasárnap, 21:44:50 :: 36 komment

Előfordult már bárkivel, hogy azt hitte, jó ötlet lesz Máté Pétert hallgatni - és végül tényleg az volt?

little detailt :: 2009. július 26., vasárnap, 01:34:34 :: 1 komment

Néha borzasztó nehéz eldönteni, hogy vajon találtál-e valakit, aki a legvadabb hülyeségeidet is mosolyogva viseli, vagy találtál valakit, ami mellett a legnagyobb hülyeségeket műveled.

slow :: 2009. július 21., kedd, 23:11:25 :: 8 komment
tech

Elnézést kérek a lassulásért és a leállásért, rövid időn belül másodszor talált rá a szerverre egy őrült spammer, és több millió levelet próbált átpréselni rajta.

Nem sikerült.

if you can :: 2009. július 18., szombat, 16:28:58 :: 54 komment
analyze

Az is érdekes, hogy szinte minden, a prostitúcióról szóló, komolynak és szakértőnek szánt cikk központi eleme az a kijelentés, hogy a megkérdezett nők 90-95%-a azonnal felhagyna a prostitúcióval, ha tehetné. A héten az Élet is Irodalomban megjelent, terjedelmes írásban közli ezt velünk Betlen Anna, aki nyilván ért a témához, foglalkozik vele, és gondolom, valamit mondani akart.

De mit?

Szerintem az irodai dolgozók 95%-a azonnal felhagyna a munkájával, ha tehetné. Hasonlóképp éreznek a bolti eladók, hentesek, és úgy általában a legtöbb ember, aki épp dolgozik.

Az emberek 95%-a Balín, Korfun, Hawaii partjain, vagy valami egzotikus helyen töltené az idejét ebben a pillanatban, pezsgőt, koktélt, kaviárt fogyasztva, vállát masszíroztatva, ha tehetné.

Többségünk ráfeküdne egy több méter magas, hófehér, kristálytiszta kokainból álló dombra, és orral előre beleszippantaná magát az anyagba, úgy, hogy a lábujja se lógjon ki. Ha tehetné.

Az emberek komoly hányada nem azzal foglalkozik, amivel gyermekkorában akart, mégis, ezek a cikkek azon keresztül vezetik le a prostitúció borzalmait, hogy az óvodában senki nem a prostituáltat jelölte be álmai szakmájaként.

Valójában a 10 év alatti lányok közül többen szeretnének kurvák lenni (igaz, nem tudva, hogy ez mivel jár), mint zöldségesek vagy könyvelők.

Ezt az egészet azért mondom el, mert ha az ilyen írásokból kihúzzuk az értelmetlen kijelentéseket, valamint az olyan trivialitásokat, hogy az emberek szexelni akarnak, és hogy vannak nemi úton terjedő betegségek, akkor másfél A3-mas oldal apró betűből összesen marad három-négy mondat, amelyek egyikében biztosan szerepel az a szó, hogy kizsákmányolás.

Erre annyit tudok mondani, hogy bár sosem fizettem szexért, a legtöbb pénzt nőkre költöttem, pedig csak néhányukkal volt kellemes és érdekes a beszélgetés, és egyébként igen fukar vagyok.

Biztos sok nő járna inkább gyalog, ha tehetné. De nem teheti, mert akkor sajnos nem lesz szex, pedig ő annyira vágyik rá.

A társadalmi problémák abból származnak, hogy szeretnénk - és folyamatosan próbálunk - magunknak hazudni arról, hogy mik vagyunk.

freud :: 2009. július 17., péntek, 20:00:25 :: 3 komment
politics psycho

"Az MDF országgyűlési képviselője elmondta, különféle szaftosabbnál szaftosabb botrányok kidolgozásával kívánják tölteni a nyarat."

Egészen pontosan negyedik olvasásra jöttem rá, hogy az eredeti címben "kidolgozásával" helyett "kibogozásával" szerepel.

mirror :: 2009. július 17., péntek, 17:24:10 :: 0 komment

Akik antiszociálisnak neveznek másokat, rendszerint nem gondolnak arra, hogy ők maguk huzamosabb időn keresztül képtelenek voltak bármi értelmeset vagy érdekeset mondani a másiknak, az pedig - békés ember lévén - egyszerűen hazament.

help is coming :: 2009. július 17., péntek, 00:13:13 :: 38 komment
dialogue psycho

- Miért jött ide?
- Szeretnék leszokni a dohányzásról. Egyszer már sikerült, hat évre. Most nem megy egyedül.
- Értem. Nézzük. Először is felírnék egy antidepresszánst, és jó lenne, ha szedne mellé szorongásgátlót, mondjuk xanax-ot. Nem lesz nehéz beszereznie, mert írok rá receptet. Úgy általában odaadják elsőre a gyógyszertárban. Látja a monitoron, milyen sok támogatást kap rá nálunk?
- Olvastam, hogy a bupropion hatékony nikotinfüggőség ellen, valóban ezért jöttem ide, de xanaxot miért kell szednem? A tüdőmet féltem, ezért az elsőt bevállalom. A xanax nyugtalanít.
- Azért kell, hogy ne szorongjon.
- Miből érzékeli a szorongásomat?
- Adja ide a kezét... Jézusom, fiatalember, miért szorong ennyire? Csurom víz a tenyere.
- Ma a növények miatt.
- A növények miatt? Miért?
- Félek, hogy kiszáradnak. Jöttem a buszon, és mondták, hogy hőségriadó van, éreztem is, hogy 40-50 fok lehet, és eszembe jutott, hogy nem öntöztem meg otthon a növényt. Ebben a hőségben. Még itt is érzem. Ezért szorongok, félek, baja eshet szegénynek, ettől a szorongástól lehet izzadt a tenyerem is.
- Na ugye. Az antidepresszánstól és a szorongásoldótól jobb lesz. Másképp fogja látni a világot. Könnyebb, egyszerűbb és felhőtlenebb élet vár önre. Ebből napi egyet, reggel. Napi két és fél xanax apránként mehet. Az elején ne vezessen autót.
- Doktornő, szeretnék kérdezni valamit.
- Igen?
- Ha így van, ahogy mondja, ha megváltozom, ha kevesebbet problémát érzékelek, ha átalakul a személyiségem, ha jobban érzem magam ezektől a gyógyszerektől, akkor hogyan fogom a szedésüket abbahagyni? Ha valaki boldogabb lesz egy gyógyszertől, miért ne szedné élete végéig? Le lehet erről jönni? Vagy lehet maradandó a hatás, hogy abbahagyom, és mégis úgy maradok?
- Fiatalember. Ne rohanjon ennyire előre. Épp azt próbálom önnek elmondani, ha figyel rám, hogyan kell ezeket a gyógyszereket elkezdeni szedni. Erre koncentráljon most. Az, hogy hogyan hagyjuk őket abba, nagyon távoli kérdés. Ráérünk később beszélni ezekről.

critical gas :: 2009. július 17., péntek, 00:06:46 :: 0 komment

Természetesen a rendezvényt megtartjuk.

advert :: 2009. július 08., szerda, 10:49:08 :: 29 komment
culture budapest

Kedves BKV!

Szeretnék érdeklődni, hogy a 300 forintos vonaljegy eredeti árát mennyivel csökkentette az, hogy "pár lépés csak a Madách színház"?

Kérem, árulják el, mennyibe kerül az a jegy, amely vásárlása esetén a fenti szöveget nem vagyok köteles meghallgatni.

Azt is legyenek szívesek közölni, mikor lett a Madách színház olyan hatalmas, hogy 3-4 megállón keresztül csak pár lépésnyire van? (Egészen a Pesti Broadwayig).

Elárulom: az a színészhang, ami a színházban Langyika szerepéhez tökéletes, a villamoson utazva elmondhatatlanul idegesítő. Már én érzem tőle hülyén magam.

Szintén tudni szeretném, hogy az 50 darab reklámplakát, amit a mozgólépcsőn bámulok, hány százalékkal vitte lejjebb a jegy eredeti árát. Köszönöm.

(Színházba többet nem megyek.)

proper working :: 2009. július 07., kedd, 22:21:29 :: 4 komment
dialogue tech

- Szeretnék kérdezni valamit. Mi lehet a baj, miért megy el időnként az internetem?
- Wireless?
- Igen.
- Megszakad?
- Igen, és egy ideig nem megy.
- Akkor minden rendben.
- Hogy érted?
- Ez a normális működése.
- Ne szórakozz velem.

- Nem szórakozom. Ez ilyen IT titok. Az emberek nem beszélnek róla. Vásárolnak maguknak új wireless routert, és dicsekednek egymásnak, hogy "vettem egy d-linket, képzeld, nagyon fasza", és persze arról hallgatnak, hogy néha nem megy. A fórumra is leírják, hogy milyen jó - önigazolás végett - és a többiek elolvassák, mondják, hogy az övék is jó, és így újabb ártatlan emberek vesznek otthonra wireless-t. Senki nem mer teríteni. Ez egy kb. 15 éves technológia, ami soha nem működött, és szerintem már nem is fog, ha eddig nem ment. Talán nem lenne megoldhatatlan, a rádióhullámok természete kiismerhető, bár gyanús, hogy eddig az volt a baj, hogy a visszaverődő hullámok zavarják egymást, és ez rontja a vételt, de állítólag a legújabb, N nevű technológia ebből a hátrányból kovácsol előnyt. Na, az N, az végképp nem megy. Ki kellett kapcsolnom itthon is, folyton leesett róla minden. Még az is, amit rá se kötöttem. Persze, én is mesélem mindenkinek, hogy milyen király, szép, gyors routerem van.
- Miért?
- Mert egy emberi kapcsolat tökéletes mérőeszköze, hogy be meritek-e vallani egymásnak, hogy a wireless rossz. Ahhoz nagyon komoly bizalom kell. Feri kollégám mesélte, hogy vett egy tp-linket, jó drágán, és nem megy. Halkan mondta. Én is halkan mondtam neki, hogy az enyém sem, pedig Cisco. Hackelt firmware-rel sem. Azóta szorosabb a kapcsolatunk.
- Nem értem. Hogy lehet, hogy másoknak megy? Itt ugrál egy csávó, hogy ő még mobilról is látja.
- Néha megy. Ez fontos. Ha soha nem menne, senki nem venné meg. Gondolj már bele, bemész a boltba, kérsz egy leptopot, 240ezer. Kérdezed, "van benne wireless?", "van", "de miért? nem akarom", "de hát csak 10e forinttal több miatta", "jó, de soha nem működik", "ez igaz", "na ugye, vegyék ki". Szóval, néha mennie kell, hogy eladják, ez logikus.
- Én hallottam olyanról, hogy ment.
- Persze, hogy van olyan. Azt kérdezted, hogy mi a baj akkor, ha nem megy. Én azt feleltem, hogy akkor semmi. Az a normális. Velem is előfordult, hogy sokáig működött egyhuzamban. Azonnal lefuttattam egy víruskeresőt. Lehet, hogy amit a Microsoft és a linux-fejlesztők évtizedek alatt nem tudtak megoldani, azt egy rafinált hacker leprogramozta: dolgozik a vírus, ezért stabil marad a kapcsolat. Ha nincs vírus, és stabilan működik, akkor más baj lehet: nyitva hagytam a hűtőt, dől a víz a mosógépből, vagy épp szénné ég a kacsa a sütőben. Olyan nincs, hogy minden jó, és megy a wireless. Olyankor valami nagy baj van.

change :: 2009. július 07., kedd, 22:16:30 :: 0 komment
dialogue

- Berakom a csomagtartóba a zacskókat.
- Miért? Elfér itt, és nem dől ki.
- Nem szeretem, hogy zörögnek vezetés közben.
- Akartam már mondani neked, hogy elég nagy baj, hogy nem tudsz úgy vezetni, hogy zörög valami hátul.
- Tudok vezetni úgy. Csak nem szeretek.
- Elég nagy baj, hogy ez bármilyen hatással van rád.
- Miért? Berakom őket hátra.
- Meg kellene tanulnod vezetni úgy, hogy itt zörögnek.
- Nem szeretnék.
- Higgy nekem, értek hozzá. Ez fontos.
- El lehet kerülni.
- Nem jó, hogy el kell kerülnöd. Nagyon nem jó.
- Rendben. Kérdezek valamit. Tegyük fel, hogy megtanulom. Úgy értem, hogy elérem azt a szintet, hogy soha, semmilyen körülmények között, semmilyen mértékben nem zavarnak a hátsó ülésen zörgő zacskók. Abban az esetben, ha ezt elértem - de csakis akkor -, végre nyugodtan betehetem őket a csomagtartóba?

enjoy the ride :: 2009. június 25., csütörtök, 12:45:53 :: 20 komment
celeb

Ma láttam Joykinget.

Piros Nissan terepjáróban ült, és lassan, kitartóan, a világot bejárt, érett férfiak nyugalmával csiszolgatta autója bal hátsó kerekét.

Joyking társkeresőre jár, és 40 évesnek vallja magát. Kizárólag versben hajlandó kommunikálni, és aki nem randizik vele, azt hosszú, kemény szavú lírában szidalmazza. Erről már könyvet írtak.

Joyking egyébként rég elmúlt 60.

Hosszan néztem őt, feltűnően, nehogy azt higgye, nem tudom, kicsoda. Felváltva bámultam a napszemüveges fejét, és a keservesen nyikorgó gumiját.

Legyünk büszkék nagyjainkra.

progress :: 2009. június 22., hétfő, 00:30:54 :: 18 komment
lifestyle gastro

Kr. u. 2009 (elnézést kérek a buddhistáktól)
Főváros (elnézést a vidékiektől)
Buda (elnézést a pestiektől)
BAH csomópont (elnézést a külvárosiaktól)
Éhes voltam. (elnézést az etiópoktól)
Elindultam étterembe, gyalog (elnézést kérek az autósoktól és a nagycsaládosoktól).

Első étterem zárva, második zárva (délután öt órakor). Nem maradt más, mint a MOM park, ahol tapasztalt, nálam gyakrabban éttermező, válogatós kísérőm kiválasztotta a helyi éttermek közül a legjobbat.

Odamentem az emberhez, aki sütötte a pizzát, és megkérdeztem tőle, van-e olyan, amelyikre kizárólag marhahúst rak. Közben végigfutottam a szememmel az alapanyagokon, és láttam, hogy nincs, és nem is lehet. Mire ő rámnéz, jobb kezében hatalmas, rózsaszín gépsonkát tartva, és lassan válaszol:

- Marha? Ez a sonka szerintem marha... Vagy disznó? Nem tudom.

Leültem, és rendeltem bélszínt.

Kaptam negyven deka hátszínt. Annyi bélszín többe került volna, mint az egész étel. Rágós volt és ízetlen. Odahívtam a pincérnőt.

- Pedig az.
- Szoktam venni bélszínt. Gyakran meg is sütöm. Felismerem, ha szembe találkozom vele. Ez nem az.
- De az, csak ennél az egy ételnél vékonyra vágjuk. Oda is van írva.
- Akkor sem az.
- Ha akarja, kihozom a konyháról az alapanyagot, meg lehet nézni.
- Nem egészen értem, hogy ha kihoz a konyháról egy szelet valódi bélszínt, az milyen módon és milyen mértékben változtat a tányéromon lévő hús ízén és állagán.
- A színén is látszik, hogy bélszín.

Igen, ugyanis rózsaszín. Tehát nyers. A vékonyra vágott bélszín olajban két perc alatt barnára sül, tehát egyszerre vékony, rózsaszín, rágós és ízetlen bélszín nem létezik.

Kifizettem a többi ételt. A pincérnőnek adtam 25% borravalót, hogy értse, mi a baj. És hogy elsősorban nem vele volt.

Csak azt nem tudom, mi jöhet még ezután.

shop 2 :: 2009. június 21., vasárnap, 23:54:02 :: 6 komment
dialogue

Ugyanaz az éjjelnappali, két perc:

- És sajnos kérek még egy szürke Dunhillt.
- Eddig tartott a nemdohányzás?
- Dehogy. A hangyacsapda nem fog. Gondoltam, szórok rájuk nikotint, levéltetvek ellen is bevált.
- Kérsz még valamit?
- Egy szalvéta jól jönne. Az se baj, ha nincs.
- Szalvéta kell vagy papírzsepkendő?
- Igazából papírzsepkendő. Nagyon elhúzódik ez a tél.
- Milyen télről beszélsz?
- Te nem voltál kint ma? Majd megfagytam. Tegnap ugyanígy.
- Én nem érzem.
- Persze, itt az öt hűtő mellett kánikula van egész nap.
- Ez igaz. És nálam otthon is. Hallod, télen 28 fok van fűtés nélkül. Ilyen szempontból szerencsés hely.
- Jézusom, hol laksz? Apád illegális acélgyárat működtet a pincében?
- Nem tudom. Nyáron azért elég durva, most is hármas fokozaton megy a ventillátorom.
- Na igen. És a VGA kártyát sem lehet rendesen felhúzni. Akadnak a 3D-s játékok, ugye?
- 3D? Miről beszélsz? Nyáron az összes alkalmazás csökkentett módban fut.
- Nem lehet könnyű. Mindenesetre ebben az egy szál pólóban el ne indulj haza.

level shift six :: 2009. június 19., péntek, 13:08:09 :: 48 komment
music mix

Szemed tüzével fragelem a mutáns démonokat.

La Bazz - Virtual Hallowing (Astronivo RM)
Talamasca and Yuman - Crescendo
Wizzy Noise - Time Line (Blue Planet Corporation remix)
U-recken - Let it Rain
Wizzy Noise - Time Line (Wizzy Noise rmx)
U-recken - Elements
U-recken - Absolute
Wizzy Noise - No results
Dna Vs. Wizzy Noise - Restart
Activate Morlack - Gling Gling
Activate Morlack - Johny Angel
Cosma - The Time Has Come
U-recken - Whale Song
Protoculture - Driven (Atomic Pulse Rmx)
Psychonaut - Spacepeople
Aquatica - Side Off (Cosmic Tone Rmx)

restart :: 2009. június 16., kedd, 09:09:21 :: 6 komment

A hiba alapvetően nem nálunk volt, elnézést a leállásért. Új post is lesz, majd egyszer.

crisis :: 2009. június 10., szerda, 17:49:11 :: 3 komment
tech hifi

- Köszönöm, kipróbáltam a digitális (SPDIF) kábelt, nem tetszik a hangja. A Naimet kérem. Tudom, hogy rövid, úgy döntöttem, inkább átrendezem a szobát.
- Nyugodtan, bár a Kimberbe kell olyan 200 óra, és közben néha rosszabbul szól majd. Két hét múlva térjünk vissza a kérdésre.

star trek :: 2009. június 02., kedd, 15:19:07 :: 8 komment
cinema

Gene Roddenberry - Star Trek: az emberre kísértetiesen hasonlító lények élete a világűrben pénz, szex és drogok nélkül.

*** Warning: Spocks & Spoilers ***

Azt gondolnánk, ilyen ingerszegény környezetben várva várt minden izgalom, Roddenberry "emberei" azonban békét és a nyugalmat keresnek, és ehhez különösen strapabíró űrhajókat szeretnének fejleszteni. Az Űrhajóépítő Vállalat felfogadja James T. Kirköt, akiről köztudott, hogy zavarbaejtően rövid idő alatt képes felrobbantani tetszőleges űrhajót, függetlenül attól, hogy annak fedélzetén rajta kívül hányan tartózkodnak épp. Kirköt vulkáni barátja, Spock kíséri a töréstesztekre, és tudományos számításaival igyekszik előre megbecsülni, hány százalék esély van arra, hogy nem hullik darabjaira az űrhajó. Spock keresztje a kényszeres logikus gondolkodás, ami érthető, mert a lelke mélyén érzi, hogy ez az esély minden alkalommal egész pontosan nulla. Kinek lenne kedve így akár elindulni is.

Ha az űrhajó törhetetlennek bizonyul, Kirk egyszerűen rátenyerel a piros gombra, vagy felsugároz a fedélzetre két kifejlett bálnát. Ilyen barát mellett senkinek nem kell ellenség. Nem csoda, hogy a Spockot alakító Nimoy "I am not Spock" címen írt könyvet, és megpróbálta megölni saját karakterét.

Érdemes észrevenni, hogy a Star Trek összes, emberek által épített űrhajója (a hajtóművet leszámítva) lapos, korong alakú, ami azért elég pontosan árulkodik arról, mennyi értelme volt Galileinek és barátainak szembeszállni az inkvizícióval. Az emberek korongon szeretnének élni. Pont.

Kirk munkássága, vagyis hogy a világűr legváratlanabb pontjain felbukkanva robbant szét újabb és újabb űrhajókat, a környező, alapvetően békés fajok (klingon, romulán) béketűrésének is sok. Ezért az űrhajógyár hadsereget toboroz, és új nevet választ magának: Föderáció. A Föderáció egyetlen célja, hogy hathatós katonai és diplomáciai, tehát katonai eszközökkel fedezze Kirk nyughatatlan seggét.

(A Star Trek tévésorozat későbbi folytatásai kevésbé bizonyultak sikeresnek. Janeway kapitány álmából is azzal a kiáltással ébred: "pajzsot maximumra". Ezek után mégis mitől kellene izgulni?)

Az új mozifilm inkább tudományos, mint fantasztikus. Bemutatja, hogyan lehet az emberi agy a végtelen világűrhöz hasonló: ha nagyrészt vákuumból áll. A zenét lopták, az enemy szánni való, a színészek jók, csak éppen totál mások, mint a karakterek.

A látvány stimuláló, leszámítva magát az Enterprise-t, ami egy papírfalú tengeralattjáróra emlékeztet. Folyamatosan berobbannak a falak, szétreped az ablak, a gyilkos kozmoszt és a törékeny lényeket egymástól egy arasz távolság választja el. Tipikus jelenségek ezek egy galaxisközi utazásra képes űrhajón, amelynek ágyuiba kézzel, csavarzáras ajtókon keresztül töltik a torpedót. Remélem, a rendezői változatban (háromlemezes bluray) maga Kirk keveri a lőport, egy vulkáni vécé faláról lekapart salétromból. Szenet hoz Uhura. Már a moziváltozatban is látható egy ételfestékkel foltos-zöldre mázolt kövér nő.

Szokatlan és nehezen védhető, hogy a messze legszebb és legjobb űrhajót Kirk helyett ezúttal Spock semmisíti meg.

Végül annyit, hogy a jelek szerint Afganisztánban és Irakban csitulnak a kedélyek, ugyanis visszatértünk a jó öreg, komcsik elleni hidegháborúhoz. A történet egy az egyben a munkásosztály lázadása az arisztokrácia ellen, és annak fájdalmas, ám szükségszerű leverése - segítő kezet ugyanis a proletár megragadni nem tud. Tipikusan jelenkori, amerikai lezárás: "Ha nagyon akarod, kedves ellenség, megkegyelmezek neked, de ez kivételesen tényleg nem erőszak."

Köszönjük szépen.

6 / 10

bath :: 2009. május 30., szombat, 19:16:26 :: 25 komment

Annyian dícsérik, gondoltam, kipróbálom a fürdést (zuhanyzás helyett), mert csak gyerekkori emlékeim vannak róla, és ki tudja, mit mulasztok el.

(Na jó, a jelek szerint elkaptam a mexikói sertésinfluenzát, és hirtelen nem volt rosszabb ötletem.)

Rákészültem rendesen, meleg víz, habfürdő, még a mosógépet is kikapcsoltam, ne zúgjon ott.

Beleültem a kádba.

Ez valami fantasztikus. Nem lehet szavakkal leírni. Először is, ott az a sok víz. Az ember fekszik benne. Legalábbis az ember egyik fele. Aztán, van hab. És lehet nézni a füstölőt. Ahogy száll a füst. Az nem semmi. (Legalább nem olyan ijesztő, hogy köhögök). És még ott az a sok ruha a szárítón. Nem is tudtam, hogy ennyire telepakoltam néhány hét alatt. Hogy nem szakadt még le?

Három perc után azért már nem élveztem annyira. Úristen, a tengerparton egy hétig ezt kell csinálni. Illetve nem, ott még úszni is muszáj.

Komolyan mondom, az ellenségemnek se kívánnám.

(Lehet, az a baj, hogy nem gyújtottam meg a gyertyákat. Gondoltam, sok lenne elsőre.)

traffic :: 2009. május 30., szombat, 17:00:48 :: 25 komment
local

Zöld a lámpa, de jön a szirénás mentő jobbról, az autók és a gyalogosok várnak. Hárman vannak csak taplon, mármint talppal a pedálon, a mentő fékez, integet, menjetek csak, úgyis közel a kórház, nem sietünk, nehogy itt esteledjen rátok, lámpátok sincs, bár a traffipax elleni radar talán jelez majd ütközés előtt pár pillanattal. A mentő ablakán át integet a beteg, szeretne ő is bringázni, talán üdvözletét küldené, de a szájában cső lóg, nem beszél sokat.

A következő bringás zebrán gázolna, piroson át, de nem hagyom. Sorry.

Bemondta a rádió, dugó van a Bahnál. Irány a metró. A pénztárnál huszonöten állnak, az automata nem fogad el papírpénzt (veszek inkább kólát, azt lehet), lemegyek, mert adnak ott is, illetve mégse, mert üres a bódé, ideért a válság. A mozgólépcső áll, az emberek szintén állnak, nem rohannak ők sehová, fegyelmezettek, csak az idegbeteg autósok próbálnak lemenni gyalog, mint én, elnézést, lenne szíves félreállni, köszönöm, százszor. Lent korlát, két tucat iskolás gyerek, elöl rögzítette őket két tanárnéni, nem lehet menni, ám hátulról jönnek az emberek, mert már mozog a lépcső, torlódunk erősen, a szemem keresi a nyílást, ahonnan kijönnek a forgókések, más logikus folytatás nem jut eszembe.

Harminc rohamendőr, jó estét, tüntetés lesz, nem, focimeccs, szerelvény érkezik, a metró áll, az ajtók nyitva, le és fel nem száll senki, a rendőrök elvezetik mellettünk a focistákat, a lányok nézik őket, rövid integetés, aztán a mozgólépcsőn távoznak, tényleg, köszönöm szépen, élmény volt, különben nem nehéz megkülönböztetni őket a yardtól, ruha alapján.

Az ülés plüssből van, ami külön jó, mert sokkal nagyobb felülete van, mint a bőrnek, egységnyi helyre így kevesebb baktérium jut, mosni se kell, nem mintha lehetne, vagy le lehetne ülni, csak mondom. Nem is olvastam a tájékoztatón, hogy a jegy áráért harminc reklámtáblát is adnak le- és felfelé, tényleg, baráti, köszönöm szépen. Negyvenöt perc alatt odaértem majdnem.

(Álló dugóban 20 perc, halál unalom, 290-ért megyek 18 km-t).